Zágorhida-Zalalövő - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 24.

Zalaapáti 24.495. 89

19./ Varrnak-e jellegzetes, pl. faragott gerendás pincék? Vannake régi nagy szó'lőprések? igen. III. Munkáselvándorlás 1,/ A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshova, közvetlenül a felszabadulás előtt-, és hová? 1945 előtt - 12 % - kubikus. Zala. 2./Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? 35 % - 200-250 fő. Zala, vasút, városok. 3. / Milyen mérvű a munfcáselvándorlás a felszabadulás óta? /Hány egyéb, vagy család költözött el végleg? 300 fő - 30 család. 4. / Milyen városban, milyen üzemelnél dolgoznak a bejárók? Keszthely, húsipar, épitő KTSz Z.grót, Keszthely, Budapest - üzemek. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgo nak a végleg elköltözöttek? Budapest, Keszthely, Zalaegerszeg. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen okból? 1950-től-begyüjtés -földelhagyás. 7. / Hők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy inkább csak férfiak? Többség férfi. IV. Ipar, mezőgazdaság 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? új búzafajták, több cukorrépa, kender, 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedénykötés, famunka,stb./ ? nincsen. 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? igen. Hagyobb mérvű volt-e mint ma? igen 89 kisiparos. 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártották? igen, akkor vagy csak házi kasználatra - kendervászon. 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? vásárok - Keszthely 6. / Változott-e a z eladás mértéke és helye mostanra? igen. 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek esetleg folyónak vagy pataknak? Ma nincsen, kb 40 fő erdészeti munkás. 0./ 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? / _ló, szarvasmarha

, sertés, stb./ baromfi. 9./ Az 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott legjobban? szarvasmarha.