Tótszerdahely-Vörrű - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 23.
Tótszerdahely 23.463. 53
horvátországi kereskedőknek vagy idevetődő szűkölködőknek szokták eladni, a búzát 80, a rozsot 56 dénárért, 12 holdon kukorieát is termesztenek; dohányt és kölest nem; kendert és lent csak házi használatra. A rétek mélyek, a Mura árterületén fekszenek, nagyon silány szénát adnak; ebből el nem adnak. Legelőjük lovaknak és szarvasmarháknak elég van. Praediumuk, szőlősük nincs. Eladásra ritkán nyilik alkalmuk. Tűzifájuk közepesen »an # épületfájuk nagyon kevés deszkának /asseribus/ vagy más faeszközöknek való nincs. Makkérés idején, ami ritkán esik, hizott sertésekből házi szükségletükön kivül 15 forint jövedelmük van. Gyümölcsösük nincs. A zala-megyei Kotoryban /Kotor/ lakó Petrics Istvánnak és Vrasics Tamásnak egy kerékre őrlő cenzuális malma van a Mihallyi patakon, ez 20 forintot jövedelmez. Földek, vagy elhagyott telkek fölcserélése irtásokra vagy rétekre nem fordul elő. A földek jó fekvésüek. Kereskedéssel nem foglalkoznak. Kerecsényi 44. Úriszéki Jegyzőkönyv - eredeti 1738. NRA 102/11. 1738. 1738. decemberében Tarány Ferenc alispán mint az uriszék elnöke módosításokkal fogadta el Serdaheljen a következőképp módositotta Zajgár György urbáriumtervezetét: A robotot heti 1 nap igás vagy 2 nap gyalogrobotba maximálja. A sziiTlőkapálást, szénakaszálást, az aratás idején végzett robotot bele kell számítani az évi robot mennyiségébe. A kilencedet nem hagyja jóvá, mivel az a környéken nincs szokásban, ugy szintén a 2 ludat és a sertés szolgáltatásokat sem. A hosszufuvart egész telek után évi 1 g fuvarban állapitja meg. A vadászati közreműködést, utifogatot, levélhordást a roboton kivül egy-kettő alkalomra hagyja jóvá. Ami a lázadást illeti, annak vezetőit az uriszék fejenként 12 Ft pénzbüntetésre vagy 100 botütésre itéli.
