Tótszerdahely-Vörrű - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 23.

Türje 23.470. 122

Prépostsági templom. Sztségtartó fülBe 1478 Prépostsági templom belseje XXIX. sz. Prépostsági templom XIII. sz. 2. Türjei premontrei prépostság. Annuntiatio B.M. V. TLirje nembeli Dénes bán alapitotta 1234 előtt. Legkorábban a Catalogus Ninivensis emliti 1234-ben Csorna filiájaként. A Tűrje nemzetség monostora. 1351 előtt hiteleshely, 20 oklevele ismeretes. Kis létszám miatt 1351-től megszűnik hiteleshely lenni. A középkor folyamán a kisebb canoniak közé tartozik. 1518-ban a magyar circaria neves ki prépostot, mivel a prépost választásához szükséges létszám nincs meg. 1541-től a Hagymásiak sokat vesalják, 1550 körül a szerzetesek elhagyják, 1560-ban a sümegi várnagy szállja meg s világiak kezére kerül. XVII. században a Batthyány család birtokosa, a prépostságot commendator prépostoknak adja. 1703-ban Pernegg Ausztriában Horn közelében St. Pölten egyházmegye apátja szerzi meg, 1710ben ismét premontrei apátja van Perneggről, 1738-ban Pernegg eladja Gradice-i /Gradiaense = Hradisko Olmüc mellett/ apátságnak, amely 1741-ben a prépost halála után /tíalthúm/ Csornai prépostságával egyesiti. 1766-ban Batthyány család kérésére ismét önálló prépostság. 1780-ban 6 kanónok él itt. 1786-ban felosztják. 1802-ben visszaállítják egyesitve Csornával. Kovács Imre: A türjei premontrei prépostság története hiteleshelyi működése a magyar középkorban /1184-1569/ /kézirat/ 1184-es alapitási évszám, a prépostsági épület feliratára hivatkoznak, nem bizonyítgató. Utolsó prépostja 1557-69 Sitkey Mihály, már valószínűleg nem premontrei. Zák A. Das Charherrnstift Pernegg Wien 1900 Norbert Backmund 0. Prem. Monasticon Premonstratense Th.I. Oszvald P. Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettört. Ért. 1857 2-3. szám. 231-254 p. Straubing 1949. p. 528. 642-643 1. Tűrje.