Szentpéterúr-Tótszentmárton - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 22.
Tófej 22.457. 67
2. / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? 143 fő naponta, Zalaegerszeg-Nagylengyel. 3. / Milyen rnérvü a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? / Hány egyén vagy család költözött el végleg?/ 8 család. 4. / Milyen városban, milyen tizemnél dolgoznak a bejárók? Zalaegerszeg, Ruhagyár, MÁV. Vajgyár, épitőipar, GANZ—MÁVAG olajipar. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözőitek? Budapest GANZ-MÁVAG- Zalaegerszeg Ruhagyár, Tejipar 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen okból? 1953-1959. Főképpen a TSZ megalakulása volt a fő ok. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? nők- férfiak. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés á növényfajokat illetően mennyiben tér el a liarmincas években szokásostól? ősziárpa-cukorrépa, len termesztés uj keletű. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás . szalmaedény kötés , famunka, stb./? 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? igen Nagyobb mérvű volt-e mint ma? igen 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra ? 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek, esetleg folyónak, vagy pataknak? és a TSz-nek iparifa felhasználás. Pataknak szerepe nincs. 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban?/ /ló, szarvasmarha , sertés, stb./ 9. / Az 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott legjobban? Szarvasmarha 10. / Ha volt a faluban vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a falunál kb. hány cseléd, hány konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? 25 konvenciós, 15-30 napszámos.
