Szentpéterúr-Tótszentmárton - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 22.

Teskánd 22.455. 56

házcsoport, szer kialakulása a falutól D-i irányban messze elnyúló nagy faluiiatórral magyarázható. A Zalaegerszeghez közeli ős a Göcsejbe vezető ut mentén jól megközelíthető községben a népi epitkezes átalakulása, modernizálódása már korán megkezdődött. Az 1858. évi kataszteri térképen nem látunk keritett alaprajzú / csak egyenes és hajlitott-/ házakat. 1900 körül - adatközlés szerint - már zömében tömésfalu épületek voltak, kevesebb volt a fa /borona/ falu, a karóköz- és sovényfalu épület. fiz az ujabb népi epitkezes is rohamosan átalakult 1945 után. Régi tipikus, népi épület jóformán már nincs a községben. Jellegzetes ellenben a falu ÉK-i végén lévő, szépen faragott, faszobrokkal ellátott, 19G9-ben készült keresztfa. /Gyüjtőnaplógil965./ Szentmihályi Imre 105. Teskánd

. Képszámlálás 1970. népesség: kereső Mezőgazd.: 135 97 Ipar: 213 134 Bgyébj 88 57 Összesen: 436 ; 288 Lakó ép: 115. em.: 1 Lak.: 126. 106. Zala vármegye helytörténeti lexikonéhoz. 1972. Teskánd község. 1. / Van-e községben óvoda: Kincs 2. / Az általános iskolák megteremtése, illetve az iskolák államosítása előtt milyen elemi népiskolák, illetve polgári iskolák működtek a községben,melyik évben létesültek: Állami elemi iskola. 3. / Jelenleg van-e a községben általános iskola? Igen