Szentpéterúr-Tótszentmárton - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 22.

Tekenye (Ma: Zalaszentgrót része) 22.453. 40

lakó családokról nevezték el, /pl. Benkő-sarok, stb./ /Zala m. földrajzi nevei, 1964./ A szomszédos szőlőhegy egyik XVIII. századi pincéjéből egyetlen fatörzsből faragott egykorú szekrény került a Göcseji Múzeumba. Határában a Bárba, Tölvár és Öcse dűlőnevek a Holub J. által emiitett hasonló nevü középkori elpusztult településekre utalnak. /ZMFN, 1964./ Szentmihályi Imre 78. Kérdőiv a Helytörténeti Lexikon számára a zalai falvakról. 1967. I. l./ A község neve: Tekenye 2. / A község fekvése. A legközelebbi várostól, illetve főútvonaltól hány kilóméterre fekszik? Zalaegerszegtől kb. 35 km. 3. / A termőtalaj minősége? /

agyagos

, homokos, dombos, stb./? 4. / A termőtalaj termékenysége. Mekkora az átlagos szemtermés mázsában? 12 q. 5. / Van-e vasútállomása? nincs. 6. / Van-e folyó vagy patak a községben? Ennek neve? Nincs. 7. / A legközelebbi vasútállomás hány kilométerre fekszik? 4 km. 8. / Ezt a vasútállomást használják-e rendszeresen? Használjuk. 9. / Van-e a községnek autóbusz összeköttetése, és ha igen, hány irányban? Igen, Zalaszentgrótra. 10. / Mióta van autóbusz összeköttetése a községnek? 1961 óta. II. / 1950-ben volt-e autóbuszjárata? Nem. 12. / ^an-e lehetőség a termények eladására? Igen, aalaszentgróton. Ha igen, hová hordják terményeiket piacra? Zalaszentgrótra. 13. / Vannak-e és hányan, akik rendszeresen szállitanak terményt távolabbi városokba, esetleg Budapestre? Nincs. 14. / Hová szállították terményeiket az 1930-as években? Zala szentgrót. 15. / Hová hordtár teményeiket piacra 1900 táján? Zalaszentgrót- Sümeg.