Petőhenye-Pusztaederics - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 19.

Petőhenye 19.379. 60

1. / A község lakosságának hány százaléka járt ol rendszeresen munkára máshová* , közvetlenül a felszabadulás előtt, és hová? Kb. 20 fl-a vasútra, közútépítésre, urasági napszámba, módosabb g&zdákhoz napszámba. 2. / Hányan járnak el ma rondszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? A családok 60 £-a, közelebb ée távolabb. Legnagyobb része salaegerszegi üzemek munkahelyeire, rendszeresen naponta, 3«/ Milyen mérvU a munkáselvándorlás a felszabadulás éta? Hány egyén vagy család költözött el végleg? / A korábbi évtizedek létszámához viszonyítva, a lakosság 30 --a elköltözött, 4*/ Milyen városbaa, milyen üzemeknél dolgoznék a bejárók? Zalaogerszeg öeszes üzemeiben, ill. vállalatainál, 5. / Milton városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? Zalaegerszc.on ós más városokban. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen okból? 1948 után, az iparosodás fokozódásával. 7»/ Hők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy osak férfiak? Igeni a nők éppen ugy, mint a férfiak. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat ill őon mennyiben tér el a harmincas években szokásos, el? Ugyanazokat a növényfajokat termelik, mint a 30-as években, 2. / Tane-e a falunak jellegzetes háziipara /pk. kosárfonás, .:..almaedénykötés, famanka, stb./? Nincs. 3«/ Volt-e háziipar 1900 táján? Kis mértókbon. Nagyobb néz vü volt-e mint ma? Igen 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor, vagy osak házi használatra? Csak házi használatra készítették. 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékos-telték? 6. / Válto;',ott-e az oladás mőrtéko és helye moertanra? ./. 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közáli erdőségnek, ese log folyónak vagy pataknak? Az erdőség a múltban, részben m is, a tüzelőellátást biztosi totta. Úrbéres közbirtok volt. A folyónak nem volt szerepe. 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? /ló, szarvasmarha, seetós, stb./ Szarvasmarha, sertés, baromfiak.