Petőhenye-Pusztaederics - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 19.

Pusztaapáti 19.393. 39

19./ Vannak»e jellegzetes, pl. faragott gerendás pinvék? ^annak-e régi nagy szolőprések? III. Munkaeelvándorlás 1. / A község lakosságának nauy- százaléka jjárt el rendszeresen muakárw máshova, közvetlenül a felszabadulás előtt, és / hová? (2J?-30J&-a ngári mg_._munkára_és_a helyi 3 földes urnái Cseléd és alkalmi időszaki munkások voltak. . 2. / Hányan járnajc_el^ma rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? (^g-ba.Zalalöy^e^> 3. / Milyen mérvű, a munkás elvándorlás a felszabadulás óta? Hány egyén vagy család költözött el vógleg?(^> 4. / Milyen városban, milyen üzemn..l dolgoznak a bejárók? Zalaegerszeg. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltöacttek? Zalaegerszegen és az Olajiparnál. 6. / Isiikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás és milyen okból? 1950-os vak az Áll. gaad. létrejötte , nagyobb mérvű gépesitéfc, stb. 7. / Hők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? [férfiak. IV. Ipar,mezőgazdaság. 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tőr el a harmincas években szokásostól? Szoc. nagyüzemi termelés. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedeny kötés, famunka, stb.? nincs. 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra? 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? 6. / Változott-e az eladás mé.t-éke és helye mostanra? 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek, esetleg folyónak vagy pataknak? Gombaszedés, téli időben fatermelés. b./ 1900 kötül aa állattartás melyik ága virágzott legjobban? /ló, szarvasmarha, sertés, stb./ sertés. 9./ Az 1930-as években aa állattartás melyik ága virágzott a legjobban? sertés.