Petőhenye-Pusztaederics - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 19.

Pókafa (Ma: Pókaszepetk része) 19.384. 33

ad. 7. Az eljáró dolgozók kb. 40 %-a nő, IV. Ipar, mezőgazdaság. ad. 1. Kenyérgabona / buza és rozs/ termelés nagyobb mérvű volt jelenleg a kukorica termelés nagyobb mérvű. Cukorrépa termelés alig volt ez jelenleg mintegy 30 %-al emel kedett. ad. 2. A községnek jellegzetes háziipara nincsen, ad. 3. 1900 tályán sem volt. ad. 4. Nem volt. ad. 5. nemlegifá ad. 6. nemleges ad. 7. Az erdőnek jelenleg a termelőszövetkezet szempontjából van jelentősége. A helyi fa feldolgozás kialakulóban van a tsz-en belül, a lakosság a tsz-en keresztül a végzett munkája után tüzelőt kap. A község mellett lévő Zala folyót a lakosság fürdésre és horgászásra használja. Öntözés nincs, ad. 8. 1900 körül az állattartásban a szarvasmarha és sertés ága virágzott legjobban, kisebb mértékben - a jobb móduaknál - a ló. ad. 9, Az 1930-as években ugyancsak a szarvasmarha és sertés. ad. 10. A falu közelben volt uradalom a felszabadulás előtt, ott 24 család lakott, mint uradalmi cseléd. Általában mintegy 80 napszámos dolgozott a nyári hónapokban, ezen kivül aratáskor mintegy 40 arató dolgozott. V. A község néprajzi jellegzetessége, ad. 1. Népviselet nincsen. ad. 2. nem is volt. ad. 3. A községben a régi népi játékok közül még élnek. Betlehemezés, lucanapi kotyolás, húsvéti locsolás, aprószenteknapi korbácsolás. ad. 4. nemleges. ad. 5. Hégias lakodalmakat, köszöntőkkel általában 1940-ig tartottak, de még ma is előfordul, ad. 6. Szabó Józsefné sz. Gróf Lujza népdal iró, ma is él, a községben és ir. Az 1940-es években a Népszava sokat irt róla. Több száz verset irt, ebből 13-at megzenésítettek, sok megsemmisült a háború alatt.