Petőhenye-Pusztaederics - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 19.

Petrikeresztúr 19.381. 51

14. / Van-e olyan épitkezési, telekbeosztási, vagy egyéb épületi jellegzetessége a falunak, amely a környező községektől eltér? Mi ennek a jellege? /pl. különleges vakolatdisz a házakon, festett, faragott oromfalak, stb./ ? Kincs. 15. / Volt-e ilyen jellegzetessége a falunak az 1920-as években? Nem volt. 16. / Van-e nyoma a régi nagycsaládi telek felosztásának , hogy ugyanazon a telken 2-3 lakóház is épült, közös kapuval? Ninc s. 17. / Vannak-e borospincék? Ezeknek köirülbelül hány százaléka épült a felszabadulás után? Igen. Kb. 25 #-a épült a felszabadulás után. 18. / A felszabadulás előtt épült pincéknek mi az épitési anyaga? borona és föld. 19. / Vannak-e jellegzetes, pl. faragott gerendás pincék? Vannake régi n%y szőlőprósek? faragott gerendás pincék nincsenek, de nagy szőlőprések vannak. III. Munkáselvándorlás. 1. / A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshová, közvetlenül a felszabadulás előtt, és hová? A lakosságnak kb a #K

rs 10 %-a járt el rendszeresen Somogy, Baranya, Pehér megyékbe mezőgazdasági munkára. 2. / Hányan járnak ma el rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? 145 fő, Zalaegerszeg, Gellénháza és egyéb helyekre. 3. / Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? /Hány egyén vagy család költözött el végleg?/ 17 család. 4. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? Olajvállalat, épitőipar, vendéglátó, Á.G. ruhagyár, vajgyár, sütőipa*, ÁFTH. stb. 5. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? TSZ-be, olajvállalat, Állami gazdaság. Zalaegerszeg és Baranya, illetve Somogymegye. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen okból? Elvándorlás I945-1949-ig, bejárás 1950-től. Megélhetés biztositása céljából. %,/ Nők is járnak el dolgozni más helységbe? vagy csak férfiak? Hők is.