Náprádfa-Ozmánbük - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 17.

Nemesnép 17.341. 60

Hemesnép Hajnal Tsz. Lenti járás 1965. 1965-ben taglétszáma: 197 fő gazdálkodási területe: 1307 kh. ebből szántó: 710 kh. szarvasmarhaállománya: 122 db. traktorállománya: 6 db. Eperjesi István 100. Hemesnép /Zala m./ Héprajzi adatok, 1967. Kisnemesi község volt, innen a falunév. A település szerkezete szeres: több /6-7/ szerből áll a falu. A szerek zöme az ottlakó családról nyerte a nevét. / Zala m. földr. nevei, 1964./ A k lakosság református vallású. Régen kizárólag fából épitkeztek, zsuptetős,. boronafalu épületeket, füstöskonyhás házakat készitettek. fáa már füstösház nincs, re kéményesre átalakitott régi ház, valamint boronapajta még jócskán van. Héhány pajtánál még ma is találunk borostyánból fonott nagy pajtakaput, ez korábban általános lehetett. A népi építkezés ritka szép emléke az 1793-ban épült fazsindelyes faharangláb. / Gyüjtőnapló 1952. É./ A faluban sok helyen van lábbal működtetett, fekvő alakú kölestörő mozsár: "lükü", valamint méhes. /U.o./ A Göde temetése, vagy Göde sirja nevü dűlőhöz az a hagyomány fűződik, hogy itt égettek meg és ide temettek el egy Göde István nevü gyújtogatót a 18. század végén. /Gyüjtőnapló 1963., Pesty Frigyes 1864. évi közlése és Degré A. tanulmány.; az Ethn. 1963. évfolyamában./ Ezért csúfolják a falut "emberégető Heraesnép-*'nek. / Gönczi: Göcsej népköltészete, 108./ A Tatárdombon állítólag tatár táborhelyek voltak egykor. /ZMFH, 1964./ Szentmihályi Imre