Náprádfa-Ozmánbük - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 17.

Náprádfa (Ma: Gutorfölde része) 17.339. 54

12. / Milyenek voltak a keritések az 1930-as években? léc, sövény 13. / Milyen szintire festik általában a házakat? Szürke és okkersárga szintire. 14. / Van-e olyan épitkezési, telekbeosztási vagy egyéb épületi jellegzetessége a falunak, amely a környező községektől eltér? Mi ennek a jellege? /pl. különleges vakolat disz a házakon, festett, faragott oromfalak, stb./ Kincs. 15. / Volt-e ilyen jellegzetessége a falunak az 1920-es években? lem 16. / Van-e nyoma a régi nagycsaládi telek felosztásának, hogy ugyanazon a telken 2-3 lakóház is épült, közös kapuval? niac s• 17*/ Vannak.e borospineék? Ezeknek kb hány százaléka épült a felszabadulás után? nincs 18./ A felszabadulás előtt épült pincéknek mi az épitési anyaga? ninc s. 19»/ Vannak-e jellegzetes, pl. faragott gerendás pincék? Vannake régi nagy szőlőprések? nincs. III, Munkáselvándorlás 1. / A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshová, közvetlenül a felszabadulás előtt, és hová? 5 % mezőgazdasági és erdei munkára. 2. / Hányan járnak el a« rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? vonattal Zalaegerszegre. 3. / Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta?/hány egyén vagy család költözött el végleg?/ 11 család 4. / Milyen városban, milyen üzemnél dolgoznak a bejárók? Zalaegerszeg , Ruhagyár, MÁVAG, MÁV, Ganz MÁVAG, 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözőitek? Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Budapest, MÁV, Erdészet , Ruhagyár. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen okból? 1959-60 óta, 7. / Hők is járnak el dolgozni más helységbe«, vagy csak férfiak? Igen, nők is. IV. Ipar, mezőgazdaság 1,/ A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően