Náprádfa-Ozmánbük - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 17.

Nova 17.344. 73

Kérdőiv a Helytörténeti Lexikon számára a zalai falvakról. 1967. I. 1./ A község neve: Hova 2. / A község fekvése. - Legközelebbi várostól, illetve főútvonaltól hány km-re fekszik? Zalaegerszeg 28 km, Gutorfölde vasútállomástól 12 km. 3. / A termőtalaj minősége? /agyagos, homokos, sik, dombos,stb./? dombos, agyagos. 4. / A termőtalaj termékenysége. Mekkora az átlagos szemtermés mázsában? kb.13-15 q holdanként. 5. / Yan-e vasútállomása? 6. / Yan-e folyó vagy patak a községben? Ennek neve? Cserta és itt ered a Kerta patak. 7. / A legközelebbi vasútállomás hány km-re fekszik? Gutorfölde 12 km. 8. / Ezt a vasútállomást használják-e rendszeresen? Ha nem, hová járnak szivesebben? Az Alsóhegyiek személyutazásra a süi?ü autóbuszjárat előtt Ortaházát is használták. 9. / Yan-e a községnek autóbusz összeköttetése, és ha igen, hány irányban? Zalaegerszeg- Lenti, Nagykanizsa, Muraszombat, heti 3 nap Budapest. 10. / Mióta van autóbusz összeköttetése a községnek? 1938-ban indult Zalaegerszegre és vissza. II. / 1950-ben volt-e autóbuszjárata? Sok autóbuszjárat, Zalaeger szeg-Hagykanizsa. 12. / Yan-e lehetőség a termények eladására? Ha igen, hová hordják terményeiket piacra? tanácsi intézményeinél, /szülőotthon, óvoda, napközi/. 13. / Yannak-e ós hányan akik rendszeresen szállítanak terményt távolabbi városokba, esetleg Budapestre? Barackot, gombát, gesztenyét Zalaegerszegre. 3-5 személy. 14. / Hová szállították termé-nyeiket az 1930-as években? Gombát helyben vásárolta fel Szikszay magánkereskedő. Yósárolt tejet, bort is. 15. / Hová hordták terményeiket 1900 táján? váeésel^-ieje^T Tengelyen Zalaegerszegre, nem sokan. 16. / Yan-e kövezett utja a községnek? Ha igen, mióta? Bak-lova-Lenti épült először. Kavicsos ut volt már 1919ben megvolt.