Náprádfa-Ozmánbük - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 17.

Nemesnép 17.341. 60

Vannak-e és hányan, akik rendszeresen szállítanak terményt: Nincs* 14. / Hová szállították terményeiket az 1930-as években: a Körmendi és a zalaegerszegi piacra,vagy a lenti kereskedelemben egyénileg értékesítették. 15. / Hová hordták terményeiket 1900 táján? Zalaegerszegre és Körmendre. 16. / Van-e kövezett utja a községnek, ha igen ,mióta? csak az áthúzódó megyei útszakasz kövezett, de az is csak a régi alapea kővel nyert felújítást. II. Építkezés, utcarend 1. / A házak és melléképületek építési anyaga általában a felszabadulás idején /tégla, kő, vályog,fa/? Túlnyomó részben tégla, azonban még jelenben is van 23 db. fából készült épület. 2. / A házak és melléképületek anyaga az 1900-as évek táján? túlnyomó részben fa és csak kevís hányada tégla. 3. / Felszabaduláskor hány zsuppostetejü lakóház volt a faluban? kb. 40 db. 4. / Ma hány zsúpos tetejű lakóház van a községben? 5 db. 5. / Felszabaduláskor § hány zsupostetejü lakóház és pajta volt? kb. 70 épület. 6. / Ma hány zsupfedeles istálló és pajta van még? 11 db. 7. / Van-e újonnan épült utca, vagy egész falurész? nincs. , 8. / Milyen a telkek átlagos formája: szélesen fekszik az utcára, vagy mélyen benyúlik, hogy helyezkednek el abban az egyes épületek, nyári konyha, kamra, pajta, ólak, istálló egyvonalban húzódnak egymás mögé vagy némelyek egymással szemben vaunak, esetleg a telek három oldalról körbe van építve? Községünk építkezése régi település a nemesi világ teljes hagyománya még a jelenben is igen jól kiütközik, az épitkezéí rendszertelen, általában a községet jómódú emberek lakták a TSz szervezés előtt, igy az udvar általában északi felén helyezkedtek el az épületek, míg a kut közvetlen a lakóház előtt. Az udvar déli részén pedig a fáskamra és a faragó helyiség, ugyanis itt ebben a községben a parasztság nagy