Náprádfa-Ozmánbük - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 17.

Náprádfa (Ma: Gutorfölde része) 17.339. 54

O.L. Széchenyi cs. lt-a. P. 623. X. köt. 6 cs. 1740. Náprádfa Rsz. 430. /Pag. 191-195./ Sopron megyei officialisok által gr. Széchenyi fivérek felkérésére végrehajtott conscriptio az Egervár-i, Szent Györgyvár-i, és Pölöske-i Széchenyi uradalmakban. /Eredeti, Magyar. Kelt Repce Szemerén, 1740. dec. 26-án./ Az összeirást tartalmazó vastag füzet fenti pagináin Náprádfa possessio összeirása olvasható. / a falu a Pölöske-i Széch. uradalom tartozéka. Az összeirás első, név szerinti, tabelláris részéből az alábbi összefoglaló adatok voltak kigyüjthetők:/ Az összeirás számba vesz 13 subditus családot, kik telken ülnek. Kivétel nélkül féltelkesek. A fentieken kivüli egy deserta sessió is 1/2 telkes jobbágyé volt. A 13 családból kettő "jövevény", a többi azonban örökös jobbágy. A telki állományhoz egységesen 16-16 köblösnyi szántóföld és 3-3 kaszásnyi rét tartozik. Irtásföldjük, irtásrétjük, szőlejük nincs. - Mindegyikük 2 forint 50 den. hely-árendát fizet. Az apróbb datiákat is készpénzen váltják meg. Magd a falubeli zselléreket a következő fejeimmel veszi számba: "Különbös házikókban latóó Sellérek, Kiknek egy-egy kertecskéjek ás hazaik véghében vagyon." S ezután név szerint felsorol 7 zsellér-családot, s a névsor után az alábbi érdekes megjegyzést teszi: - "Ezeknek különböző szántó Pöldeik és Réttyeik nincsenek, hanem ha á fönt leirtt Gazdák maguk étt el száaláltt földjeikbül engednek nékiek." /A tabelláris részt követő szöveges magyarázat tartalma:/ Mivel a jobbágyok árendások, hót számos robotot nea teljesítenek, de aratási időben minden háztól ainden napra adnak -l-l munkást. A zsellérek évente 12 napot szolgálnak. - Minden évben háromszor adnak hosszú fuvarba szekeret. Minden jobbágy ad 10 den. Karácsonyfa-pénzt. Szántóföldjeik domboldalban fekszenek s a lezúduló viz sokszor elmossa nagy esők idején vetésüket. A dombok aljában fekvő rétjeik viszont igen esős időkben iszappal rakódnak meg, s tönkremennek. Innen van az, hogy a széna is erősen sasos, kakás. Az 1739. esztendő Sz. Iván napftán iszonyú jégverés pusztitotta el az egész határt. Káraikat 5-6 évnél előbb aligha fogják kiheverni.