Milej-Nagyrada - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 16.

Nagykapornak 16.335. 163

11. / A keritések az utca felé általában drótból, deszkából és lécből épültek. A telkek közötti keritések általában sövény fonásból épültek. 12. / A keritések az 1930-as években általában sövény /fa/fonásból épültek. 13. / A házakat túlnyomó részben fehér szinre meszelik, kisebb részben sárgára festik. 14. / A falunak olyan jellegzetes épitkezési, vagy telekmeosstási formája nincs, mely a környező községektől eltérne. 15. / Ilyen jellegzetessége az 1920-as években sem volt. 16. / A régi nagycsaládi telkek felosztásának nyoma nincs. 17. / A községhez tartozó szőlőhegyen /Városhegy, Lakihegy, BUfckhegy, Baksahegy/ vannak borospincék. A borospincéknek 15-20 %-a éoült a felszabadulás után. 18. / A felszabadulás előtt épült pincéknek az épitési anyaga általában föld /vertfal/ 19. í'aragott gerendás pincék nincsenek, de régi nagy szőlőprések vannak. III. liunkásvándorlás 1. / A község lakosságának 5 %-a járt el a felszabadulás előtt rendszeresen munkára /sommásmunka/ Vas és Baranya megyébe. 2. / í.Ia rendszeresen na „-ont a va

^y hetente 180 személy jár el dolgozni. Budapest, Zalaegerszeg és különböző bánya városokba. 3. / A munkásvándorlás a felszabadulás óta nagymérvű. A lakosság mintegy 30 %-a vándorolt el. hz leginkább egyének elköltözése. A családok elköltözésé a lakosságnak mintegy 2 fo-a lehet. 4. / A bejárók általában Budapesten, Zalaegerszegen és különböző bányavárosokban dolgosnak. 5. / A végleges elköltözöttek Bud„pestro mentek, hogy milyen üzemeknél dolgosnak, azt nem tudjuk. 6. / A nagyobb mérvű bejárás, elváneorlás 1960. évben kezdődött, amikor a TSz megalakult. 7. / Hők is járnak el dolgozni más helységbe. Általában Zalaegerszegre a Ruhagyárba. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1./ A jelenlegi mezőgazdasági termelés nem tér el a harmincas évekbeni szokásoktól.