Kerkakutas-Kisszentgróg - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 12.
Kiscsehi 12.249. 41
62. Kiscsehi , Zala megye • Összefoglaló k leirás 1967. A község Nagykanizsától nyugatra mintegy 40 km-re Csörnyeföld és Lispeszentadorján között nagy erdők és dombok közepette, egy völgyben fekszik. Az olaj mezők föltárásáig lakossága a legnagyobb nyomorban, szellemi elzártságban élt, köves utja nem volt," esős időben a község szinte megközelíthetetlen volt. Területének kétharmada erdő, csupán 520 hold szántó és belterület. A községben jelenleg 118 ház van, ebből 1945 után 50 épült. Ezek már többnyire hármasablakos "modern" házak. De a többi lakóházat is felujitották időközben. Az utolsó két zsupposházat 1963-ban bon-fe tották le. Az egyik boronas volt, a másik fatalpas. A hagyományos épitkezési anyag a fa volt, a lakóházakon kivül pajták és istállók is boronából, vagy tapasztott sövényből - fatalpra készültek. A házak három osztatuak voltak, az utca felől nagy, mestergerendás szobával, mellette füstöskonyhával, azon tul a kamrával. A füstöskonyhában többnyire középen vagy a kamrával közös falon sárból rakott nagy szögletes-kemence volt, elől vagy t két oldalról padkával. A kemencében sütöttek, a padkán főztek. A szoba melletti falon hosszú tűzhely volt, a sarokban néha katlan számára épitett résszel. Ide nyilott a szobai kályha ±itzkKiy tüzelőnyilása, innét fűtötték, de főzni is szoktak itt. £ konyhák ajtaja gyakran kétosztatu volt, felső részét külön is kinyithatták. A füst itt, az ajtó fölé vágott nyilason, vagy a kiemelt padlásdesakán át távozott. A szobában általában tányéras cserépszemekből álló kályha volt.Alját szögletesre, felső részét néha karikósra rakták. A telkeket többnyire körülkerítik. Régebben vesszőből fonták, ujabban falábakra szegezett dróthálóval, vagy lécből készitették. A házak most többnyire a sárga különféle árnyalataira, halványrózsaszinre, halván;'szürkére festettek. A több'szinü ház ritka, csak leguj.bban szokásos. Fehérre meszeittel ritkán találkozunk. A községben parkositás, értékesebb szobor vagy egyéb figyelemre méltó emlék nincs. A község fiatalabb lakosságának zöme, a férfiak, de sok nő is az olajiparnál dolgozik különféle' beosztásban. A földmüvelés soha nem volt jelentős, mert a szántó kevés volt, régen a falu né- , pe hat hónapos munkára járt el különféle uradalmakba, hogy évi
