Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Kacorlak 11.219. 61

Sokan jártak a környező falvak földesuraihoz napszámba is. 1945* óta járnak ipari munkára: gyárba, bányába, vasúti dolgozónak, kubikolni, utakat árkolni, valamint erdei munkára. A tsz. megalakulása körüli időszakban és azóta is a férfiak nagy része 120-130 fő jár el dolgozni, napjainkban leginkább a kanizsai gépgyárba, üveggyárba és a MÁV-hoz. Egyre inkább munkát vállalnak a nők is. A paraszti fonás, a kender házi feldolgozására szőritgozott, a fonalat azonban már a 40-es években sem maguk szőtték, van egy takács a faluban, az foglalkozik vele. A felszabadulás idején még igen sok volt a füstöskonyhás, zsúpos ház, aránylag még ma is sok található. Még több a zsúpos fedelű istálló és pajta. Népi építészet szempontjából legértékesebbek a Széchenyi utca 31, 21, 17 és 11 számú. Főleg mórfalu ak, vagyis sárgombócbői rakottak. A sárba szalmát tiportak, majd jól meggyúrták. A falat ebből rakták fel bizonyos magasságra, akkor száradni hagyták, majd ujabb métert húztak rá. Található karóközre rakott falúak is. Folklór kincsük gazdag volt, ám rohamosan pusztul. Adattár: 142, 231. Nagykanizsa, 1968. február. Kerecsényi. Kérdőív a Helytörténeti Lexikon számára a zalai falvakról. I.l./ A község neve: Kacorlak 2. / A község fekvése. A legközelebbi várostól, illetve főútvonaltól hány kilométerre fekszik? Nagykanizsától. 3. / A termőtalaj minősége /agyagos, homokos, sik, dombos stb./? dombos, homokos, agyagos. 4. / A termőtalaj termékenysége. Mekkora az átlagos szemtermés mázsában? 9,5 q. 5. / Van-e vasútállomása? nincs. 6. / Van-e folyó vagy patak a községben? Ennek neve? Inkei Berek-árok 7. / A legközelebbi vasútállomás hány kilóméterre fekszik? 4 km. Magyarszerdahely.