Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Kemend (Ma: Kemendollár része) 11.230. 88

III. Munkáselvándorlás 1. -/ A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshova, közvetlenül a felszabadulás előtt, és hová? nem jártak. 2. / Hányan h járnak el ma rendszeresen vagy hetente munkára és hová? Zalaegerszegre, naponts kb. 150 fő. 3. / Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? /Hány egyén vagy család költözött el végleg?/ 3 család. 4. / Milyen városban, milyen üzemnél dolgoznak a :,

ejárók? Zalaegerszeg, Ruhagyár, Vajgyár, MaV, Ganz Mávag. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen okból? 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? nők is. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? nem tér el. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedénykötés, famunka, stb./ nincs. 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? nem Nagyobb mérvű volt-e mint ma? 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártották e akkor, vagy csak házi használatra? 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek, esetleg folyónak vagy pataknak? semmi . 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? /ló, szarvasmarha, sertés, stb./ ló, marha, sertés. 9. / Az 1930-as években az állattenyésztésnek melyik ága virágzott legjobban ? sertés 10. / Ha volt a faluban vagy a közeli uradalomban, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból körülbelül hány cseléd, hány konvenciós,hány napszámos dolgozott ott? 49 konvenciós, 50 napszám, 60 summásmunkás.