Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Karmacs 11.226. 59

szolgáltatásában calnd a báron státus résztvett. Mivel a föld a társadalom ilyen alakulásának következtében átment a nemesek és agilisak közére, az úrbéri tabellában tolt elvonnék.

10 Nagyban hozzájárult a társadalmi fejlődéshez az úrbéri viszonyok változása. Mig a XVT-vXVXL. században a hagyományon nyugvó adózás volt divatban,tehát a robot, a kilenced és a tinód, addig a XVIII. században, amikorra a falu non nemesi társadalmi elzaellérosedett, Írásbeli és szóbeli megállapodások alapján adóztak uraiknak. Enok lényege, hogy vagy évi 12-13 napot robotoltak házanként, Vagy pedig 6-10 forint készpénz árendát fizettek. A két dézsma osak a szőllő után maradt meg, egyébként mint 1730-ban vallották, sem kilencedet, cem tizedet non adnak. Ránk maradt Donokos László szerződése 7 karnacsi Jobbágyával 1764-bőit egy zsák jé gesztenyén kívül semmit sem kívánt tornászétben, csupán évi 60 forint árendát, amelyet 1768-ban 70-re emelt. Es azt jelenti, hogy az úrbéri tabella után a szerződés maradt érvényben. 1800-ban a Rozi begy birtokosaival la megállapodást kötöttok a hagyván és kilenced pénzbeli megváltására. En a teljessé vált árendás viszony lényegesen nagyobb függetlenséget és szabadságot biztosított Karmacs nem nemes népének.

11

* A tőrök adó kezdetben igen súlyos, 1629-ben is 132 forint és 3 akó bor. Kérőbb minden háztól l-l forintot kellett a fehérvári töröknek sdó óimén küldeni.

12 A társadalom összetételére vonatkozólag bemutatjuk az 1771. és 1305. évi megyei összeírás ide vonatkozó a-