Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Karmacs 11.226. 59

szolgáltatása-bán mind a három státus résztvett. Mivel a föld a társadalom ilyen alakulásának következtében át* ment a nemesek és agílisek kezére, az úrbéri tabellában már osak házas zsellérek szerepelnek, akik szabadmenetelt élveznek.

3

"

0 Nagyban hozzájárult a társadalmi fejlődéshez az úrbéri viszonyok változása. Mig a X VT-XVII, században a hagyományon nyugvó adózás volt divatban,tehát a robot, a kilenced és a tized, addig a XVIII. században, amikorra a falu nem nemesi társadalmi elzselléresedett, Írásbeli éa szóbeli megállapodások alapján adóztak uraiknak. Ezek lényege, hogy vagy évi 12-13 napot robotoltak házanként, vagy pedig 6-10 forint készpénz árendát fizettek. A két dézsma osak a szőllő után maradt meg, egyébként mint 1730-ban vallották, sem kilencedet, sem tizedet neu adnak. Ránk maradt Domokos László szerződése 7 karmaesi jobbágyával 1764-ből1 egy zsák jó gesztenyén kiviil semmit aem kívánt természetben, csupán évi 60 forint árendát, amelyet 1768-ben 70-re emelt. Ez azt jelenti, hogy az úrbéri tabella után a szerződés maradt érvényben. 1300-ban a Rezi hegy birtokosaival is megállapodást kötöttek a hegyvám és kilenced pénzbeli megváltására. Ez a teljessé vált árendás wiszony lényegesen nagyobb függetlenséget és szabadságot biztosított Karmacs nem nemes népének.

11 A török adó kezdetben igen súlyos, 1629-ben is 132 forint és 3 akó bor. Később minden háztól l-l forintot kellett a fehérvári toroknak adó elmén küldeni.

12 á társadalom összetételére vonatkozólag bemutatjuk az 1771. és 1305, évi megyei összeirás ide vonatkozó a-