Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Karmacs 11.226. 59

I.1. 1531: Dániel Karma eh /L 36. 45.R.418/; 15721 Nagh alias Dangelkarmach /L 207. 1/1166/j 1807» Dániel Nagy karmáts /L 72. R. ló.A.nr.19/. I. 2. II. A zalavölgyi Hegyi iát keleti tövénél és a Gyöngyös patak jobb partján emelkedő Karmacsihét lábainál fekszik. Átfolyik rajta a Karmaesi patak. Az eredeti, Karmacsnak nevezett torülethez hozzátartozott Nagy* és Kiskarmacs és Mibályháza puszta. A zalai vár földje volt. Fejlődése a XIII. században két irányt vett. Egyik része nemesi bir­tokosok faluja lett, a másik várnépeké, várszolgáké. Az előbbi rész neve volt Kiskarmacs, ezt ez alatt a címszó alatt tárgyaljuk, az utóbbié Várnépekarmacs és ennek né­pe beolvadt a jobbágyság kereteibe. Bár nem emiitik for­rásaink, mag kellett lenni a Nagykarmacs névnek már a XIV. században, amikor Kiskarmacs legkorábban előfordul. Nagykarmacs 1380-ig a király kezén volt, ekkor adományoz­ta el I. Lajos Kisfalud! György mesternek. l4D8-*en élt az a Dániel nevü birtokosa, aki után a Dániel megkülön­böztető jelzőt nyerte. A dánielkarmacs név lesz uralkodó ez után egészen az 1700-as évekig, a dokumentumokben 1572-ben feltűnő Nagykarmacs eddig ritkán fordul elő, vi­szont a XVIII. századtól általánossá válik anélkül mégis, hogy a régi alakot teljesen ki tudná szorítani. Pl. 1807­ben DánAeInagykarmacs fordul elő. Bár ebben az időben Nagykarmaocsal már egyesült Kiskarmacs, hiszen 1770-től kezdve együtt Írják össze a két helyet, a két Karmacs emléke a nevekben még a XIX. század első felében is meg­2 mutatkozik. A falu birtokosa 1534-ben Csoron András, 1542-ben mellette még Bazsó András, Hertelendi Bernát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom