Hahót-Izsófölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 10.
Hahót 10.188. 117
. Hahóth - magyar falu, Kanizsához 2 mf., egy völgyben, nyugotról homokból domborodott hegyekkel, keletről posváanyal bekeritve: 1046 kath. 13 sidó lakos. Katch. paroch., templom. Posta hivatal. Nevét régi birtokosától, a hatalmas Bánffyak őstörzsökótől Hahóidtól trette, ki elébb keresztes katona lévén, III. István alatt, mint fő hadi vezér Lendvát, Nerapthit /régente Penetti/ megvette, s ez által famíliáját alsó-lendvai Bánffy név alatt /t.i. Miklós attya, István horvátországi bán után ezen nevet vévén fel/ több századokra megfundálta. Innen északra 1 fertalnyira feküdt hajdan Pölöske, arallynek mosta alig lehet látni valamely nyomát. Itt vala régente a Sz. Domonkos apácáknak egy klastromok, mallyel Arnold a Bánffyak nemzetségéből 1234-ben alapitván, gazdagon megajándékozott, de későbben a szüzek, a kanizsai törököktől való félelem miatt elköltöztek. A jószágok majd egy,' majd raás kézre kerülvén, végre III. Ferdinánd ezekből apáturaságot fundált, a hahóti Szent Margit szűz Martyr név alatt, s azt 1642-ben Húsvét Ambrus lemondása után, Berkes Betérnek ajándékozta. Utolyára ezen apát urság felett lévő patronusi just Márma Theresia 1772-ben tolnai G. Festetics Pálnak ajándékozván, azolta mind a czim, mind a jövedelem a keszthelyi plébániával van ösazve köttetve. Fényes: I. p. 507. - 1836. Hahót /Alsó és Felső-/ Két magyar falu. Kanizsához 2 mf, egy völgyben, nyugatról homokból domborodott hegyekkel, keletről posváanyal bekeritve: 1058 kath., 16 zsidó lakos, kath. paroch., Templom. Postahivatal. Nevét régi birtokosától, a Hatalmas Bánffyak ős törzsökétől Hahóidtól vette, ki elébb keresztes katona lévén, III. István alatt, mint főhadivezér ^endvát, Nempthit /régente Tenetti/ megvette, s ezáltal családját Lendvay Bánffy név alatt /t.i. Miklós atya, István horvátországi bán után ezen nevet vévén fel/ több századokra megalapitá. Innen északra óranegyedre feküdt Pölöske, mellynek mosta alig lehet nyomát látni. Itt vala régente a sz. Domonkos apácáknak égy zárdájuk, mellyet Arnold a Bánffyak nemzetségéből, 1234-ben alapitván, gazdagon megajándékozott, és későbben a szüzek a kanizsai törököktől való félelem miatt elköltöztek. A jószágok majd egy, majd más kézre kerültek, végre III. Ferdinánd ezekből apáturaságot fundált, a hahóti sz. M ar git szüs és martir név alatt, s azt 1642. Húsvét Aiabrus
