Gétye-Hagyó - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 9.

Gutorfölde 9.174. 74

18. / A felszabadulás előtt épült pincéknek mi az épitési anyaga? Fa és vertföld. 19. / Vannak-e jellegzetes pl. faragott gerendás pincék? Vannake régi nagy szőlőprések? Pince nincs, prés igen, 4-5 db. III. Mimkáselvándorlás 1. / A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshova, közvetlenül a felszabadulás előtt, és hová? kb. 5 %-a. Télen erdei munka, nyáron meg különböző nagybirtokokra. 2. / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? Naponta 70 fő Zalaegerszegre, Lentibe. 3. / Milyen mérvű a mu káselvándorlás a felszabadulás óta? /Hány egyéb, vagy család költözött el végleg? 35 család költözött el. 4. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? Zalaegerszeg Ruhagyár, Asztalosipari Vállalat, Építőipari Vállalat, Ganz Mávag. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? Zalaegerszeg Vasút, Ganz Mávag. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás és milyen okból? 1959-ben a TSz.megalakulásakor. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? Igen, nők is. IV. Ipar. mezőgazdaság 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? lent termelnek, és nagyhozamu búzát termelnek. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedény kötés, famunka, stb./? Nincs 3. / Volt-e háziiapar 1900 t ján? nem 4. / A háziijípari termékeket eladásra gyártották-e akko*, vagy csak házi használatra? 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek, esetleg folyónak, vagy pataknak? Az erdőségből épitkezési és tüzelőanyagot szereznek be. A patak feltöltődöttsége miatt a rétek és laposabb szántól elvizesedtek.