Felsőszemenye-Gesztréd - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 8.

Felsőszemenye (Ma: Muraszemenye része) 8.149. 63

Tavaszi termés, mérőben: 144 Bor, akószám: 924 Méhkasok: 3 Malmok jövedelme mérőben: Kereskedők és iparosok haszna, i't-ban: Iparosok: 1 kovács. Kerecsényi 74. Pelsőszemen.ve ....-bői 24 lakott, 8 negyedtelken azonban az urasági major, •gyen pedig a plébániaház állt. Az uradalom XVIII.-XIX.sz-i gazdálkodásáról az uradalom központjánál: lentinél szólunk. Ehelyütt csak annyit emlitek meg, hogy a majprsági központ Alsószemenyén volt. Esterházy Pál hercegnek 1935-ben még 171 kh. birtoka volt a határban, főleg szántó. A jobbágyok az első évtizedekben főleg szarvasmarhát és sertést tartottak. Kezdettől jelentős volt a szőlőmüvelés. Szőlőhegyén egyre több lett az extraneus: 1715-ben 8, 1720-ban 68 /ebből domászai 18, novakoveczi 14, toronyi 11, dekanoveczi 8, gardinoczi 7/. 1781-ben a 73 helybeli gazda mellett 76 vidékinek volt 2-18 kap. szőlője. Legtöbb Domasivecből /38/ és Novákocból /23/. 1750-re fellendült a rozs és búzatermelés. Szántói termékenyek voltak. 1715-ben a földeket még egy nyomásban művelték és háromszoros termést adtak. A szőlő 1 kapás után másfél pozsonyi urna bort termett. 1720-ban már két nyomásos gazdálkodást folytattak: a vetőmag ugyancsak háromszoros termést adott. Jobbára mélyen fekvő rétjein 1 kaszásra 1 közepes kocsi sasos széna termett. Legelőt - mivel a határ nagy részét az uradalom magának foglalta le - Rátka pusztán báreltek. Szőlőhegyén silány bor termett, 1 kapás után 7 urnával....