Felsőszemenye-Gesztréd - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 8.

Fűzvölgy 8.158. 32

V. A fala néprajzi jellegzetessége 1. / Van-e még a faluban népviselet? nimcs. 2. / Ha már nincs, meddig viseltél általában és milyent? Nem viseltek. 3. / Élnek-e még a faluban régi népi játékok, szokások? /betlehemezés, regölés, pünkösdi királyválasztás, lucanapi ko- iyolás. húsvéti locsolás

, balázsjárás, aprószenteknapi korbácsolás, gergelyjárás stb./ nincs. 4. / Ha nem, mikor kezdett elmaradni, és mikor maradt el teljesen? 5. / Meddig tartottak régies lakodalmakat, köszöntökkel? 6. / Van-e, volt-e a falunak hires fafaragója, mesemondója, énekese, egyéb népművésze. Ha igen, ezek neveit is kérjük? Nincs. 7. / Milyen nevezetes egyéb szülöttei vannak a falunak? VI. Kérjük az iveket a tanitókkai, a község régi dolgaiban járatos idősebb emberekkel megbeszélve kitölteni és az adatszolgáltatók nevét, foglalkozását és életkorát is megjelölni. Kelt: Püzvölgy, 1967. IV. 29. Aláirás sk. vb. elnök. 46. Zala megye. Püzvölgy 1967. A község Nagykanizsától ÉK-re, 10 km-re a Nagykanizsa-Zalaegerszegi országúttól 1 km-re fekszik. A város közelsége első látásra saembetünő. népviselet, sokszoknyás asszony csak az öregek között található, házuk, gazdasági felszerelésük modern, jó módra vall. A község lakosságát Batthyány herceg az 1740-es években telepitette be Koblencből a szomszédos Homokkomárom, Hosszúvölgy, Magyarszentmiklós és Óbornak népével együtt. Ez a kis német sziget fokozatosan elmagyarosodott, ma csak nevükben és néhány régi - nem is használt - gazdasági eszközben /pl. a régi kendermunkánál/ őrzik hagyományaink. Németül már a legöregebbek sem tudnak. A lakosság földmüveléssel foglalkozik, a fiatalok azonban zömmel Budapesten, Nagykanizsán dolgoznak, főleg az építőiparban és gyárakban. A nép jómódú, földjük a szomszédos határokban van,