Ebergény-Felsőrajk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 7.

Felsőbagod (Ma: Bagod része) 7.147. 46

Kapornak-ról Csöke István Felsőbagod-ra Nagy Ferenchez Jelz.n. Szatta-ról Bölcsföldi István .Teskánd-ra Jelzet n. Szabó 21. Zalaegerszegi áll. Levéltár 1717. Inquisitiones. Pasc. H/18, ? " sőbagod falu A régi tatárjárás előtt Bagód nevü falunak bizonyos részét Darabos és Keglovics famíliák birták s ezekre a Kerecsényi familiárul szállott volna.Az emiitett két család megosztozott és az ogyik tanú ipa fogta a kötélnek egyik végét,amidőn a földeket felmérték, a akkor adták a templomhoz is a mostani "pap telekét", A Daraboa részt vette meg Falussy ^iklós egy paripán. Most ennek a successorai birják öt házhelyből áll ez a rész a 15-20 hold szántóval és a 7-8 kaszásra való réttel. - Puszta Csatár-ban 5 sessió, Szentpál-on pedig egy curia volt a két család közös birtoka. A Hidvég-en lakó Farkas Gábor a keglovich részt, nem csak a Bagod-it, hanem a Rábahidvég-it, Andrásfa-it, Dénesfa-it, Szentpál-it és Puszta Osatár-it és a Kányavár-i jószágot zálogba vette. A Keglovicsék Bagod-i része szintén 5 házhelyből állott. Tőle vette zálogba szegény Nagy Perenc a Bagod-i, Szentpál-i és Puszta Csatár-i részt. Azon a helyen, ahol most is malom van, a tatárjárás előtt is az volt, de a tatár felégette. - A Bagodi família porcióját örökbe megvévén, szegény Hagy Ferenc egész Bagod-ot örökének tartotta s a mostani malmot is ő építtette. Az ő lányától váltott ki bizonyos részt Poky János. Közép Bagod-ban pedig egy részt zálogban bír Kós Kata asszony. Szabó