Ebergény-Felsőrajk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 7.

Eszteregnye 7.138. 73

ipari vállalat, Egyesült izzó, a sörgyár, Épitőipar /mély és magasépitő/ , Húsipar és a MÁV./ téglagyár, erdőgazdaság. 5. / 6. / A nagyobb arányt bejárás 1961, a termelőszövetkezet megalakulása után kezdődött, a termelőszövetkezet gyenge gazdálkodása miatt. 7. / 1964 évtől már nők is járnak el dolgozni. IV, Ipar, mezőgazdaság. 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően annyiben tér el a harmincas években szokásostól, hogy a termelőszövetkezet foglalkozik cukorrépa és rostlen termesztésével is, amely abban az időuen a községben ismeretlen volt. 2. / Jelenleg a falunak jellegzetes háziipara nincs. 3. / 1900-as évek táján volt háziipara a községnek, vagyis folytattak háziipari tevékenységet, mint pl. a takács háziiapr, szövés, fonás, gerencsér földedénykészitő. Akkoriban nagyban foglalkoztak a rostkender termesztésével és annak feldolgozásával. 4. / A házii*£par termékeit nem csak házi használatra, hanem eladásra is készitették. 5. / Az eladásra készitett háziipar termékeit a nagykanizsai piacon értékesítették. 6. / Változott, mert most a községben háziipari tevékenységet nem folytatnak. 7. / A közeli erdőségnek a lakosság életében annyi szerepe van, hogy sokaknak munkát biztosit és a tüzelő beszerzése könynyebb. A pataknak egyéb jelentősége nincs. 8. / 1900 körül az állattenyésztés területén a szarvasmarha és a sertéstenyésztés virágzott a legjobban. 9. / 1930-as években szintén a szarvasmarha és a sertés. 10. / Felszabadulás előtt a falutól -a legközelebbi uradalom volt Rigyáoon, Bánfa és Fülökmajor. Kb.80 személy dolgozott ott. V, A falu néprajzi jellegzetessége 1, / A faluban van még népviselet, főként a nőknél található még /széles kerek szoknya, rékli és a kasmér kendő, valamint a fésűre feltett konty. 2. / A faluban még élnek régi szokások /lucanapi kotyolás és az aprószenteknapi korbácsolás./