Csokma-Dusank - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 6.

Csöde 6.107. 47

idősebb emberekkel megbeszélve kitölteni, és az adatszolgáltatók nevét, foglalkozását és életkorát is megjelölni, Adatszolgáltatók: 1. Zachar János igtanitó életkoré 52 év 2. Butsits Lajos vb.titkár,életkora 27 év. Kelt:Csöde, 1967. május 29. Aláirás sk. vb., elnök. 72. Csöde Néprajzi adatok 1967. A község két egymástól távol, kb 2 km-re eső részből áll: Éon Alsó-, D-en pedig Felső Csődéből. Az 1859. évi kat. térképen még jól látható, hogy mindkét Csöde településformája szeres. Ma már ezek összébb épültek. Még ma is hatalmas erdők övezik a községet, az erdőgazdálkodás tehát mindig is jelentős volt itt. Pesty Frigyes megjegyzi 1864 ben, hogy erdeiben farkasok is vannak. Régen az épületek kizárólag fából készült zsuptetős boronaépületek voltak, a lakóházak füstöskonyhádak. Erdeiben rengeteg a gomba. Főként XXJ&AS' Alsócsöde népi épitkezése volt jellegzetes a legutóbbi időkig. 1966-ban és 1967-ben három épitmény is került be innen a zalaegerszegi Göcseji Múzeumba, nevezetesen a Rujsz testvéreké egykori keritett, füstöskonyhás béronaház, Fekete Vendel hétszögletes alaprajzú, fafalazatu pálinkafőző kunyhója, és egy egyszerű, szép faharangláb. 1966-ban van még egy - már nem használt - füstöskonyhás ház, és néhány, már köményesre átalakított régi boronafalu ház a faluban./Gyüjtőnapló, 1966./ Határában Pácod és "zentmárton dűlőnevek már a középkorban / /Holub!/ emiitett településekre utalnak./Zala megyei földrajzi nevei, 1964./ Szentmártonról a néphagyomány is azt tartja, hogy falu volt /Pesty és ZMFN./ Szentmihályi Imre