Csokma-Dusank - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 6.

Csöde 6.107. 47

10. / Van-e a házakhoz közvetlenül csatlakozó konyhakert és gyümölcsös? Igen. Mekkora ennek átlahos nagysága? 120 • öl. 11. / Általában milyenek a keritések az utca felé és a telekek között? Miből készültek, mennyire épek stb.? jók, fából készülnek. 12. / Milyenek voltak a keritések az 1930-as években? fonott fa. 13. / Milyen szinüre festik a házakat általában? A régieket f-ehétte meszelik, az ujabbakat szürkére, vagy rózsaszinre. 14. / Van-e olyan épitkezési, telekbeosztási, vagy egyéb épületei jellegzetessége a falunak,amely a környező községektől eltér? Mi ennek a jellege? nincs. 15. / Volt-e ilyen jellegzetessége a falunak az 1920-as években? nem. 16. / Van-e nyoma a régi nagycsaládi telek felosztásának, hogy ugyanazon a telken 2-3 lakóház is épült, közös kapuval? nincs. 17. / Vannak-e borospincék? Ezeknek kb. hány százaléka épült a felszabadulás után? vannak, a felszabadulás után épült. 18. / A felszabadulás előtt épült pincéknek mi az épitési anyaga? tégla, vályog, fa. 19. / Vannak-e jellegzetes, pl. faragott gerendás pincék? Vannake nagy szőlőprések? nincsenek. III. Munkáselvándorlás. 1. / A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshová, közvetlenül a felszabadulás, előtt, és hová? 15 %-a különböző uradalmakba. 2. / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? 10-en 3. / Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? Hány egyén vagy cs&lád költözött el végleg? 3 4. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? Zalaegerszegi épitőipari üzemeknél. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? Zalaegerszegen építőiparban. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás és milyen okból? Termelőszövetkezet megalakulásakor. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe,vagy csak férfiak? csak férfiak.