Csokma-Dusank - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 6.

Dobronhegy 6.118. 40

6. / Van-e, volt-e a falunak hires fafaragója, mesemondója, énekese, egyéb népművésze. Ha igen , ezek neveit is kérjük. nem 7. / Milyen nevezetes egyéb szülöttei vannak a falunak? nincs VI. Kérjük, az ivet a tanitókkjíal, a község régibb dolgaiban járatos idősebb emberekkel megbeszélve kitölteni, és az adatszolgáltatók nevét, foglalkozását és életkorát megjelölni. Kelt.: Milejszeg, 1967. május 11. Aláirás sk. PH. 84. Dobronhegy Népszámlálás 1970. népesség: kereső: Mezőgazd. 97 79 Ipar: 49 28 Egyéb: 23 14 Össz. 169 121 lakó ép.: 41 em: lak.: 41 85. Dobronhegy /Zala m./ Néprajzi cdatok 1967. A község települési képe sajátos: ma 3 tömbből áll, ebből a középső, utmenti rész ujabban, a mult század végétől épült ki, a két másik tömb az úttól Ny-ra, a Kandikó lábánál, valamint K-re, a szőlőhegy alatt - viszont a régi települést alkotta. A helyi népmonda szerint Dobron falu /vagy város/ eredetileg a falutól ma távolabb fekvő Árpád-kori un. Ilona-kápolna körül volt. A török elpusztította a régi települést, a megmaradt lakosság a falu mai helyére,- mely szőlőhegy volt - húzódott. Azóta hivják Dobronhegynek a falut. A község környékén - határában is - nagy szőlőhegyek vannak. Korábban általános volt a faépitkezés: elsősorban boronafalu, kisebb mértékben sövényfalu épületek - zsuptetővel - voltak a községben és a szőlőhegyen. A faluban az épitkezés már modernizálódott. Régi tipusu szőlő-