Csokma-Dusank - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 6.
Csörnyeföld 6.109. 64
2. / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy heteute munkára és hová? 200 fő. Olajüzem, Állami Gazd. Közúti lg, Vizgazd. társ. 3. / Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? ZHány egyén vagy család költözött el végleg? kb. 100 fő jár távolra, akik csak havonta vagy hetente jönnek haza, a család idehaza van, 4. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? Alföldi olajüzem, Nagykanizsa 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen okból? 1965, évben, az Olajüzem, Lovászi, Kerettye leépitése végett , másutt uj furrások megkezdése. 7. / Hők is járnak el dolgozni más helységbe?vagy csak férfiak? IV. Ipar, mezőgazdaság. 1, / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? pl. rozsból kevés a vetés 2, / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedénykötés, famunka , stb?/ de csak egyénileg. 3, / Volt-e háziipar 1900 táján? igen, fonás, szövés, kosárkötés. Nagyobb mérvű volt-e mint ma? igen. 4, / A háziipari termékeket eladásra gyártót• <k-e akkor, vagy csak házi használatra? házi használatra. 5, / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? 6, / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? 7, / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek, esetleg folyónak vagy pataknak? 8, / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? /ló, szarvasmarha , sertés , stb,/ 9, / Az 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott legjobban? 10, / Ha volt a faluban vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból körülbelül hány cseléd, hány konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? 50 fő.
