Csokma-Dusank - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 6.

Csörnyeföld 6.109. 64

4. / Milyen városban, milyen üzemelnél dolgoznak a bejárók? Letenye, Zalaegerszeg hivatalokban. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? Olajiparban. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás és 1 milyen okból? Átszervezés, valamint az alföldi olajipari szakmunkás hiány miatt. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? nők is. IV. Ipar, mezőgazdaság 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas évekhen szokásostól? Nagyban, jelenleg gyümölcsös telepités folyik /kb. 40 %/\ 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedény kötés, famunka, stb./ ? Nincs. 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? Nem Nagyobb mérvű volt-e mint ma? Nem. 4«/ A háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra? Nem 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesitették? Nem. 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye msotanra? Nem. 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek, esetleg folyónak, pataknak? nincs. 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? /ló, szarvasmarha

, sertéx stb./ 9. / Az 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott legjobban? szarvasmarha. 10. / Ha volt a faluban vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból körülbelül hány cseléd, hány konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? Volt uradalom, amelyben a község lakossága közül 18 család dolgozott, mint cseléd} és mintegy 30 napszámos. V. A falu néprajzi jellegzetessége 1. / Van-e még a faluban népviselet? Nincs. 2. / Ha már nincs, meddig viseltéJí általában és milyent? Nem volt. 3. / Élnek-e még a faluban régi népi játékok, szokások? betlehemezés, regölés, pünkösdi királyválasztás, lucanapi kotyolás, húsvéti locsolás,balázsjárás,aprószenteknapi korbácsolás, gergelyjárás, stb,/? Húsvéti locsolás.