Cinegédfölde-Cséplak - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 5.

Csatár 5.93. 107

6. Csatár Uj Élet Tsz. 1965-ben tagsészám 141 fő. gazdálkodási területe 689 kh. ebből szántó: 446 kh. szarvasmarha állomány 199 db traktorállomány 4 db. Eperjesi """stván 7. Csatár /Zala m./ Néprajzi adatok 1967. A régi falu, és az Árpád-kori templom körül lévő ,csak néhány épületből álló Kiscsatár között 1945 után a Külsőcsatárnak nevezett uj falu alakult ki. Az 1859 . évi kat. térkép Csatáron zegzugos utcákat mutat, egyenes alaprajzú házakkal. A középkori falu a mai Uj falutól Ny-ra, a templom és a Váliczkával párhuzamosan futó országút közelében volt./Az Árpád-kori település leletei A .Göcseji Múzeumban vannak./ Feltehető, hogy a törökök elől húzódtak a mai ó falu védetett helyére, ma viszont ismét a postaut felé terjeszkedik a falu. A falu egykori helyérői,törökök előli menekülésről a jelenlegi helyre a népmonda is tud. / /Gyüjtőnapló, 1959.1./- A szőlőhegyi régi pincék általában boronafaluak voltak. 1959-ben már nemvolt meg a két füstöskonyhás ház Csatáron. - Csatáron élt egykor a jiSl faragó pásztor, Kosaras István kanász. A templom melletti dombhoz, a vársürühöz az a monda fűződik, hogy vár volt ott, a vörösbarátok vártemplomával együtt, és hogy mindkettőt a törökök ágyúzták le. Szentmihályi Imre