Babat-Batyk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 2.

Bagod 2.24. 71

Felsőlendva-i dominiumbeli Sülnicz-ről Surmon Miklós/18 éve/ Alsóbagodra x/57 Gaszton-ból Vajda %örgy a Salomvári malomban Toskándra X/68 Szombatfa-ról, Soós Gyurkó í.Iárokf öld e-re X/66 Q Soós Mihály " X/66 Szabó 115. Zalaegerszegi áll. lt. 1717. Inquisitiones Faso. XI/18. Alsóbagod

,falm A régi tatárjárás előtt Bagod nevü falunak bizonyos részét Darabos és Keglovios famíliák birták s ezekre a Kerecsényi familiárul szállott volna. Az oralitett két család megosztozott és az egyik tanú ipa fogta a kötélnek egyik végét, amidőn a földekot felmérték s akkor adták a templomhoz is a mostani " "pap telekét". A Darabos részt vette meg Falussy Miklós egy paripán. Most ennek a succéssorai bírták, öt házhelyből áll ez a rész a 15-20 hold szántóval és a 7-8 kaszásra való réttel. Puszta Csatárban 5 sessio, Szontpál-on pedig egy curia volt a két család közös birtoka. A Hidvég-en lakó Farkas Gábor a . — Keglovich részt, nem csak a Bagod-i*, hanem a Rábahidvég-it, Andrásfa-it, Dénesfa-it, Szentpál-it és Puszta Csatár-it és a Kányavár-i jószágot zálogba vette. A Keglovicsék Bagod-i része szintén 5 házhelyből állott. Tőle vette zálogba szegény Nagy Ferenc a Bagod-i, Szentpál-i és Puszta Csatár-i részt. Azon a helyen, ahol most is malom van, a tatárjárás előtt is az volt, de a tatár felégette. A Bagodi familia porcióját örökbe megvévén, szogény Nagy Perenc egész Bagod-ot örökének tartotta s a mostani malmot is ő épittette. Az ő lányától váltott ki bizonyos részt Foky János. Közép Bagódban pedig egy részt zálogban birt Kós Kata asszony.