Babat-Batyk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 2.

Bagod 2.24. 71

Két igás állattal szántanak. Piaci városuk Zalaegerszeg, és annak terményáraihoz igazodnak a termények árai. Még az 1/4 évi educillumot /korcsmáitatást/ 3em használják, mert sok az uradalmi korcsmabérlet. /3/ Semmiféle közjövedelmük, földjük, rétjük, malmuk, vagy más ilyen bevételük nincsen. - A Zala folyó a község földjén átfolyik és olykor károkat okoz. Katonai átvonulások, csak háború idején vannak, különben nem terhelik a községet. Legeltetés az ugarterületen kivül nincsen, de vann a szomszédos Hagyáros-i területen,amit amit hórom község köiösen gyakorol, ahol igásállatokat legeltetni tilos. Különben máshol legelőt nem vesznek, sem másoknak át nem engednek. Pagyüjtésük /lignatio/ erdők hiányában nincsen. Mivel 223 pozs. mérónyi, vagyis 111, 1/2 jugerumnyi szántható birtokot vallottak és 44 kaszásnyi rétet - az Urbárium szerint pedig 233, 1/2 jogerumnyi szántó és 124 kaszásnyi rétjüknek kellene lennie - a 122 jugerumnyi szántó és 80 kaszásnyi rét hiányának oka felől megkérdezettközség azt adta elő, hogy ez részben üres /elhagyott/, de számukat megmondani nem tudták/ - részben az iradalmi birtokokból osztozkodás alkalmával történt elvételekből, vénül - részben maguknak a jobbágyoknak abból a cserélgetéséből adódott, amellyel a használhatatlan földjeiket másra cserélték. Az uradalom az ilyen régi osztozkodásukat éppúgy, mint a földcseréket elismerte. Alsó-Bagod, 1830 március 16-án kelt rectificatioja. A rektifikátorok a területi adatokon nem változtattak, csupán a földeket osztályozták másképen. Pöldek 1/6 része jobb, 2/6 része közepes, 3/6 része silányabb minőségű. Az átlag cehsus 34 Xrf. Az átlagtermés 3 pozsonyi mérőnyi. Egy pozsonyi mérónyi földre 50 kocsi trágya kell. Más eltérés nincs«n. Szomjas Károly sk.