Alibánfa-Átalfalud - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 1.

Alsóbagod (Ma: Bagod része) 1.5. 71

\ Felsőlendva-i dominiumbeli Gasston-ból Sülnicz-ről Surmon itfiklós/18 év®/ Alsóbagodra x/57 Vajda G

yHrgy a Saloravári malomban Toekándra 1/68 Soóc G^urkó Mórokfülue-re X/66 Soós illhály • 2/66 Szoinbatfa-ról I Szabó 115. Zalaegerszegi áll. lt. 1717. Inquisitiones Fasc. XI/18. Als

óhagpd

. falt A rőgi tatárjárás előtt Bagód nevü falunak bizonyos részét Darabos és Kegiovics famíliák birták s ezekre a Kerecsényi familiárul szállott volna. Az cmlitett két család megosztozott és az egyik tanú ipa fogta a kötélnek egyik végét, amidőn a földeket felmérték s akkor adták a templomhoz is a mostani " "pap telekét". A Darabos részt vette meg Falussy Miklós egy paripán. Most ennek a successorai birták, öt házhelyből áll ez a rész a 15-20 hold szántóval és a 7-8 kaszásra való réttel. Puszta Csatárban 5 sessio, Szentpál-on pedig egy curia volt a két család közös birtoka. A Hidvég-en lakó Farkas Gábor a Keglovich részt, nem csak a Bagod-it, hanem o RábahidT-ég-it, Andrásfa-it, Dénesfa-it, Szentpál-it és Puszta Csatár-it és a Kányavár-i jószágot zálogba vette. A Keglovicsék Bagod-1 részt szintén 5 házhelyből állott. Tőle vette zálogba szogény Nagy Fereno a Bagod-i, Ssentpál-i és Puszta Csatár-i részt. Azon a helyen, ahol most is malom van, a tatárjárás előtt is az volt, de a tatár felégette. A Bagodi família porcióját örökbe megvóvén, szegény Nagy Fereno egész Bagod-ot örökének tartotta s a mostani malmot is ő épittstte. Az ő lányától váltott ki bizony03 részt Foky János. Közép Bagódban pedig egy részt zálogban bir# Hós Kata asszony.