Alibánfa-Átalfalud - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 1.

Alibánfa 1.1. 63

5. / H a eladásra gyártották, hol értékesítették? Nem gyártottak és igy értékesítésre sem kerülhetett sor. 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? Nem változott. 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek,esetleg folyónak vagy pataknak? A közeli erdőség a lakosság tüzelő ellátását biztositja, a folyónak a folyóból különösebb haszna nincs. 8. / A 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban Szarvasmarha és sertés. 9. / Az 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott legjobban? Szarvasmarha és sertés, valamint a ló. 10. / Ha volt a faluban vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból körülbelül hány cseléd, hány konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? Mint cseléd az uradalomban 14-en dolgoztak és kb 25 napszámos. V. A falu népraj-zi jellegzetessége 1. / Van-e a faluban népviselet? Nincs. 2. / H

a már nincs, meddig viselték általában és milyent? 1910-ig vászon bőgatyát. 3. / Élnek-e még a faluban régi népi játékok, szokások? Betlehemezés és locsolás. 4. / "a nem, mikor kezdett elmaradni, és mikor maradt el teljesen? A 3. pontban fel nem soroltak 1940-50-es évekig. 5. / Megdig tartottak régies lakodalmakat köszöntőkkel?1930-ig. 6. / Van-e, volt-e a falunak hires fafaragója, mesemondója, énekese,egyéb népművésze? nem volt és ma sincs. 7. / Milyen nevezetes egyéb szülöttjei vannak a faluban? Nincs nevezetes szülöttje a községnek. VI. Az adatokat szolgáltató neve: Parragi Gyula Alibánfai lakos, Kossuth Lajos u.3.sz. Születési éve: 1892. szeptember 21. Foglalkozása Tsz. tag. Alibánfa, 1967. május 26-án. Hurták István sk.vb-elnök.PH.