Alibánfa-Átalfalud - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 1.

Alsónemesapáti 1.7. 20

II. Építkésés, utoarentí, 1. / A hásek éc aeUéképUletek építési anyaga általában a felszabadulás idején /Xmm%» j£ás. vályog, fa/? 2. / A házak és oeiléképUletok általában használt építkezési anyaga 1900 táján? tégla, kő és vályog. #•/ A felszabaduláskor hány zauppoetetejü lakóház volt a faluban? 16 db. 4. / Ma hány zsuppos tetejű lakóház van a községbea? 4 db, 5. / A felszabaduld kor hány zsuppos tetejű pajta és istálló volt? 68 6. / Ma hány zsuppos fedelű pajta éa Istálló vsa még? 10 db, 7. / Van-e újonnan éptilt utoa vagy egész faluréss? nincs. 8. / íülyen a telkek átlagos formája/szélesen fékezik es utóéra vagy mély -n benyúlik, hogy helyezkednek el a ben az egyes épületek - nyári konyha, kamra, pajta, ólak, Istálló - egy vonalban húzódnak egymás mögé, vagy némelyik egymással saaa ben vam, esetleg a telek három oldaláról körbe van építve? Hol van a kut? 20 méterre Srről egy vázlatos rajzot kémünk. Az egyes é öleteket név szerint lo megjelölve. 9. / Van-e a házak előtt kiskert? igen 10. / Van-e a házakhoz közvetlenül csatlakozd konyhakert és gyUmölosös? igen LSokkora ennek átlagos negyaéga? 20-40 ölig. 11. / Általában milyenek a kerítések sa utoa felé és a telkek között? íUből készültek, mennyire épek, stb.? Drótkerítés jő állapotban van. 12./ Milyenek voltak a karitéssk aa 1930-as években? fonott és deszka. 13. / Milyen színűre festik általában a házakat? szürke, sárga, barna. 14./ Van-e olyan építkezési, telekbeosztási vagy egyéb épületi jellegzetessége a falunak, amely a környező kőszegektől eltér? Mi ennek a jellege? /pl. különleges vakofotdftnji n házakon, fcstott. faragott oromfalak, stb./? 15. / Volt-e ilyen jellegzetessége n falunak az 1920-as években? nem. 16./ Van-e nyoma s régi nagyosaládl telek felosztásának, hogy ugyanazon a telkea 2-3 lakóház la épült,közös kapuval? ninos