William Penn, 1964 (47. évfolyam, 5-21. szám)
1964-10-07 / 19. szám
1964 október 7. 7-IK OLDAL William Penn LINCOLN ÉS A MAGYAROK A szembetegségek elleni küzdelem katonai küldöttséget, amely az elnököt Gettysburgba kisérte. Valószínűleg ő volt az egyetlen magyar, aki jelen volt a nevezetes alkalmon és hallotta a beszédet. Lehetséges volt, hogy a magyar származású katonák ezrei vettek részt az Egyesült Államok valamennyi háborújában, százak áldozva életüket hazájuk ügyéért. Lehetséges volt, hogy a magyar származású Írók, tudósok, feltalálók, művészek, tanárok, mérnökök százai adták tehetségük és munkájuk legjavát az Egyesült Államok kulturális és szociális haladásának előmozdításáért. Lehetséges volt, hogy körülbelül egymillió egyszerű magyar találjon uj hazát, uj megélhetést, otthont és jobb jövőt magának és gyermekeinek. Lehetséges volt, hogy ezek a magyarok külön közösséget alkossanak a nagy “olvasztó katlanon” belül, anélkül hogy bárki hűtlenséggel vádolhatta volna őket az uj haza demokratikus elveivel és törvényeivel szemben. Lehetséges volt kiadni a magyarnyelvű újságok és könyvek százait. Lehetséges volt erős és nagy testvérsegitő intézményeket alapítani és fenntartani, amelyek között a William Penn Fraternális Association a legrégibb és legnagyobb. Lehetséges volt a magyar egyházak százait megalapítani és fenntartani és azokban a vallás tanításait magyarul hirdetni, bármilyen beavatkozás nélkül. Egyszóval: lehetséges volt örökkétartó példáját adni az egész világ előtt annak, hogy egy hatalmas ország hogyan bánjék nemzetiségi kisebbségeivel. Egy olyan korban, amikor az emberiség látszólag megoldhatatlan problémákkal és nehézségekkel küzködik, ezt az amerikai példát kell magasra tartani a világ előtt: a korlátlan lehetőségek hazájában lehetséges, hogy százmilliók szabad, alkotmányos, békés és megelégedett életet éljenek. Valóban, az amerikai példa a világ legnagyobb és legideálisabb reménysége. Mi, magyarok, tudjuk ezt. Hisszük, hogy ez a példa méltó arra, hogy a világ valamennyi népe kövesse.Nekünk, akik osztozunk ezekben a lehetőségekben, szünet nélkül hirdetnünk kell az egész világ számára az amerikai példa üzenetét. —VÉGE— American Hungarian Studies Foundation (Folytatás a 4-ik oldalról) dományi Kutató Központ elnöke, Kovács Imre vezeti a mai Magyarországról szóló tanfolyamot. Magyarországot az élet különböző megnyilatkozásai szemszögéből vizsgálja, tekintetbe véve a politikai, társadalmi és gazdasági problémákat, a vallás, a művészet és az irodalom szempontjait. Az előadó a magyar parlamentnek volt tagja, (1945-47-ben). Több magyar és angol könyv szerzője. A huszadik század magyar irodalmát magyarul Dr. Juhász Vilmos adja elő. A magyar irodalom legnagyobb Íróit és irodalmi mozgalmait fogja tárgyalni, különösen az utolsó három évtized alatt. Dr. Juhász tekintély a modern és jelenkori magyar irodalom terén. Magyarországon a Révai és más enciklopédiák szerkesztője volt, valamint több irodalmi újság és folyóirat kiadója. Dr. Juhász a szegedi egyetemen nyerte el képesítését. A magyar nyelvről és a magyar kultúra és történelem áttekintéséről szóló tanfolyamok előadója Molnár J. Ágoston, aki 1959 óta tagja a Rutgers egyetem tanári karának. A Rutgers University Press legutóbbi kiadványát: Hungarian Writers and Literature ő rendezte sajtó alá. Molnár az American Hungarian Studies Foundation elnöke. Az Elmhurst College-ban (Illinois), a University of Michigan, az Indiana Universityn és a Columbia Universityn végezte tanul-, mányait. Bővebb felvilágosítás végett, vagy beiratkozás céljából keresse fel személyesen vagy írásban a New Brunswick Extension Centert, Rutgers The State University, 35 College Avenue, New Brunswick, N. J., vagy hivja fel a CHarter 7- 1766, Extension 6244 számot. Az American Hungarian Studies Foundation cime: P. O. Box 1084 New Brunswick, New Jersey. Az alapvető magyar tanfolyam a kezdők részére szól. Különös gondot fordít a társalgásra, olvasási és Írásbeli gyakorlatok segítségével. Akik már ismerősek a magyar nyelvvel, azok a felfrissitő tanfolyamon ismételhetik át magyar nyelvtani tudásukat és javíthatják, választékossá tehetik beszédjüket, fokozhatják olvasási és Írásbeli készségüket. A magyar kultúráról és történelemről szóló tanfolyam tiz hétig tart. Az első korszak kezdettől 1848-ig tárgyalja Magyarország történetét. A második rész a 19.-ik század második felével és a 20.-ik századdal foglalkozik. Különös gondot fordít a tanfolyam az amerikai történelemben szereplő magyarok és teljesítményeik ismertetésére. “MUNKA UTÁN ÉDES A NYUGALOM!” Munkás életének gondtalan nyugalmát biztosítási kötvényeink lehetővé teszik. Szeretette) várjuk tagjaink sorába. “KI MINT VETI ÁGYÁT — ÚGY ALUSSZA ÁLMÁT!” Nyugodtan hajtja fejét álomra, ha tagja Egyesületünknek s MEGFELELŐ biztosítása van. WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION Élet-, baleset-, mortgage-, kórházi biztosítás. A látás szervének különleges fontosságát a magyar szójárás nyomatékosan hangsúlyozza, például: “Félti, mint a szemevilágát,” avagy: “Úgy vigyáz rá, mint a szeme világára”, ami az óvatosság legnagyobb Tokát jelenti. Azonban akármilyen nagy jelentőséget tulajdonit is az emberiség a szemeknek, az élet valósága azt mutatja, hogy a szembetegek száma egyre emelkedik. Közéjük számítva a csökkentett látóképességü egyéneket is, kategóriájukba tartozik az Egyesült Államok lakosságának mintegy 56 százaléka, ami más szóval azt jelenti, hogy csak 44 százaléka normális látású. Egy másik számadat szerint Amerikában 85 millió azok száma, akik állandóan szemüveget hordanak. Hozzá véve azokat is, akik hiúságból nem viselnek szemüveget, kétségtelen, hogy a lakosságnak jóval több, mint a fele nem rendelkezik hibátlan látóképességgel. Figyelemre méltó az orvosok azon megállapítása is, hogy a lakosság tiz százaléka, tehát mintegy 18 millió ember csak a fél szemével lát normálisan. A másik szemére vagy teljesen elvesztette a látóképességét, vagy pedig az annyira lecsökkent, hogy alig vehető számításba. Különösen szomorú az a tény, hogy az Egyesült Államokban közel egy millió a teljesen világtalanok száma, másik 2 milliónak pedig olyannyira csökkentett a látóképessége, hogy ez okból kifolyólag rendes foglalkozását nem képes folytatni. Orvosilag a férfi és női szervezetet többféle szempontból szokták összehasonlítani. Ez alapon például kimutatták, hogy az izomerő kivételével a nők tekintendők az erősebbik nemnek, amennyiben betegségekből hamarabb gyóigyülnak fel, mint a férfiak és tovább is élnek. Azonban bizonyos okoknál fogva a férfiak látása jobb, a szemük egészségesebb. A statisztika azt mutatja, hogy a 30 és 35 év közötti életkorban levő férfiak közül 42 százaléknak volt gyönge a látóképessége, viszont a nők közül 48 százaléké. A magasabb életkornak között még rosszabb az arány a nők hátrányára. A látóképesség és a foglalkozás közötti kölcsönhatás általánosan ismeretes. Vannak foglalkozási ágak, amelyekben a foglalkoztatottak látóképessége feltűnő gyakran lecsökkenteti. Iyenek például: a könyvelői, az irodai alkalmazotti, a tanítói, tanári, általában mindazok a foglalkozások, amelyekben a nyomtatott vagy irott szövegek jelentős szerepet játszanak. Ezekben a foglalkozási ágakban a szemüveget viselők száma meghaladja az 50 százalékot. Legjobb látóképességüek a teherautók vezetői. Csak 27 százalékuk hord szemüveget. Ebből többféle következtetést lehet levonni. Az első az lehet, hogy erre a foglalkozási ágra főleg olyan emberekeit alkalmaznak, akiknek jó a látóképességük. Másrészt az is valószínű, hogy a teherautóvezetés látási követelményei nem ártalmasak a szemeknek. Végül az is közrejátszik a kedvező statisztikai kimutatásban, hogy ebben a foglalkozásban csak a rövid látók viselnek szemüveget, a messzelátóknak ellenben nincs rá szükségük. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyári üzemek tekintélyes nagy része ágén gyakran veszélyezteti a bennök dolgozók látóképességét. Az amerikai iparban naponként mintegy ezer szemsérülés történik, nagyrészük súlyos természetű, sőt igen sok teljes megvakulást okoz. Tragikus, hogy kötünk__ jónéhány elkerülhető lett volna. Erre utal az a megállapítás is, hogy amely ipari üzemekben a védő szemüveg használata kötelező, azokban a szemsérülések száma feltűnően visszaesik. Tanulságos példa erre az egyik nagy gyártelep Ohioban. Ennek a veze tősége először azzal próbálkozott, hogy gondosan összeállított Írásbeli utasításokat adott a munkások kezébe. Ezek dacára 500-600 szemsérülés fordult elő. Végül is azt a rendelkezést adták ki, hogy védőszemüveg nélkül a munkásoknak tilos a munkahelyükre állniok. Ez bevált. Amióta érvénybe lépett, a nagy gyártelepen egyetlen egy szemsérülés sem történt. A látóképesség csökkenése igen gyakran az öregedés velejárójaként jelentkezik. Az orvostudomány kutatja, van-e lehetősége okainak megszüntetésére, mint ahogy az öregedés jónéhány egyéb kisérő jelenségét már sikerült kiküszöbölni. Ez a kutatás annál fontosabb, mert az átlagos életkor emelkedett, ennélfogva a látóképesség öregkori elvesztése statisztikailag egyre gyakoribb jelenség. Évenként az Egyesült Államokban mintegy 30 ezer ember veszti el a szemevilágát. Pedig ebben a számadatban a fertőző szembetegségek, aminő például a trachoma is, ma már távolról sem játszanak olyan nagy szerepet, mint régebben. Ezek csak 1300 esetben okozzák a megvakulást. Ellenben az úgynevezett elfajulási szembetegségek folytán, aminő a szürke és zöld hályog (glaukoma) évenként több mint 11 ezer ember veszíti el a szeme világát. Viszont a szervezet betegségei, aminő a cukorbaj, a véredény megbetegedések stb., évenként 6300 esetben okozói a megvakulásnak. Eziránt a veszély annál nagyobb, minél inkább emelkedik az átlagos életkor. így pl. a 44 éves korig terjedő csoportban 10 ezer ember közül 13 a világtalan, mig a 75 éven felüli életkorban 10 ezer közül 83. Az egyik leggyakoribb veszélyforrás a zöld hályog. Ennek a betegségnek kezdeti állapotában a beteg legtöbbször semmiféle tünetet nem érez. Ezért nem is sejti, hogy a szemevilága forog kockán. Amikor azután egy idő múlva orvoshoz megy, esetleg már késő ahhoz, hogy a megvakulástól megmeneküljön. Pedig épen a zöld hályog egyike azon szembetegségeknek, amelyek következményei orvosi kezeléssel elháríthatok. Szakértők véleménye szerint a 40 éven túli korosztályban ötven ember közül legalább egynek még föl nem ismert zöld hályogja van. Rendszeresen ismételt szemvizsgálattal sok ezer embert lehetne megmenteni a megvakulástól. Ehhez járul az a megnyugtató ténykörülmény is, hogy a hályogoperációk technikája a legutóbbi évek folyamán rendkívüli nagy mértékben tökéletesedett. # Always there... with your help YOUR RED CROSS
