William Penn, 1964 (47. évfolyam, 5-21. szám)
1964-11-04 / 21. szám
4-IK OLDAL 1964 november 4. William Penn Official Organ of the William Penn Fraternal Association OFFICE OF PUBLICATION RAPID PRINTING COMPANY 7907 West Jefferson Avenue Detroit, Michigan 48217 PUBLISHED SEMIMONTHLY BY THE William Penn Fraternal Association Managing Editor: ALBERT J. STELKOVICS Editor’s Office: 436 FOURTH AVENUE PITTSBURGH, PA. 15219 Telephone Area Code 412 — 261-3454 All articles and changes of address should be sent to the WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION 436 Fourth Avenue Pittsburgh, Pa. 15219 SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ........................................ $1.00 a year Foreign Countries ................................................... $1.50 a year SECOND CLASS POSTAGE PAID AT DETROIT, MICHIGAN Lyndon B. Johnson, President of the United States of America greeting National Secretary Albert J. Stelkovics at the White House Sepit. 21, 1964 A HÁLAADÁS NAPJA THANKSGIVING DAY, a HÁLAADÁS NAPJA egyik legrégibb nemzeti ünnepe Amerikának. A történelem szerint, 1621-ben Plymouth Colonyban, a mai Massachusetts államban vette kezdetét, amikor a Pilgrimek, a termés betakarítása után, megrakott asztalok mellett, hálát adtak a jó Istennek, hogy az első nehéz esztendőt szerencsésen túlélték és megadatott nékik az a lehetőség, hogy az uj hazában letelepedhettek. Az első év nehéz küzdelmei után, immár nagyobb reménnyel néztek a tél elébe és biztosítva látták jövőjüket. A Pilgrimek minden évben, rendszerint november havában tartották meg a Hálaadás Napját és amint az ország nagyobbodott, fejlődött, úgy terjedt el ez a szép szokás. 1863-ban Lincoln elnök, a polgárháború közepette, kiálltványt intézett az ország lakosságához, amelyben felkérte őket arra, hogy novemberben szenteljenek egy napot arra, hogy a sok jóért, megsegítésért, tartsanak egy hálaadó napot. A Pilgrimek igy nagy gonddal készültek fel, hogy hálájukat kifejezzék a jó Istennek, Aki annyi viszontagság után, szerencsésen révbe vezette őket, hálájukat nemcsak imával fejezték ki, hanem bőséges lakomával is. A mi magyar elődeink is átvették ezt a szép szokást és hasonlóképen cselekedtek, amikor Amerika földjére kivándoroltak. Amikor sikerült munkát találniok és biztosítva volt részükre a mindennapi kenyerük, olykép adtak hálát ezért a jó Istennek, hogy Egyházakat alapítottak, templomokat építettek, hogy megmutassák a nagyvilágnak, mennyire értékelik azt, hogy ebben a szabad országban, saját édesanyanyelvükön adhatnak hálát a jó Istennek, azért a sok jóért, amellyel megsegítette őket. Amikor már Teremtőjük iránti tiszteletüket lerótták, hozzáláttak ahhoz, hogy felebarátaikon segítsenek, egyleteket, önképzőköröket, dalárdákat és műkedvelői köröket alapítottak. Elődeink nagyon jól érezték, mennyire egymásra vagyunk utalva és csakis egymás közös segítségével fogunk tudni boldogulni ebben az idegen országban. így alakult meg, több mint 78 évvel ezelőtt a mai Egyesületünk. Az alapitó tagoknak egy vezérgondolata volt, segíteni felebarátaikon. Ezt a nemes célt sohasem felejtették el szem előtt tartani és a sok nehézség ellenére, szembeszálltak a nagy akadályokkal, mig kivívták az évek folyamán célkitűzéseiket és az Egyesületet sikerült fejlődésében előbbrevinni, hogy betöltse hivatását. Ma, 78 év után itt vagyunk mi, ennek a hatalmas testületnek a tagjai, akik részére biztosítva van a jövő, mert elődeink nagy gonddal, szeretettel vetették meg ennek az intézménynek az alapját. Nekünk, a WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET tagjainak, különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk a HÁLAADÁS NAPJÁNAK, mert e napon egy percre meg kell állnunk, hogy köszönetét mondjunk elődeinknek hálatelt szívvel, amiért ilyen testületet hagytak reánk. Manapság a Hálaadás Napjának igazi jellege kezd ugyan homályosodni, legtöbbnek a Thanksgiving P-»y nem jelent mást, mint szünnapot, amikor nem kell korán felkelni, munkába menni, de annál többet fordítanak az evésre-ivásra, hiszen a jó Isten megáldotta ezt az országot bőséggel. Nincs a világnak még egy olyan országa, mint az Egyesült Államok, ahol a népnek oly nagy bőséggel jutott ki minden jóból. Az Urnák 1964.-ik esztendőjének THANKSGIVING NAPJÁN, adjunk hálát mindazért a sok jóért, amellyel megajándékozott bennünket a Gondviselés, és fejezzük ki hálánkat és köszönetünket azoknak is, akik az elmúlt év folyamán örömöt szereztek nekünk, vagy segítséget nyújtottak részünkre, akármilyen mérvű volt is az. U. S. SENATOR HUGH SCOTT örömünknek adunk kifejezést itt, hogy országunknak egyik vezető egyénisége, Pennsylvania Állam U. S. Senatora, Hugh Scott Egyesületünk tagjainak sorába lépett. Charles Elemér központi elnökünk, aki a Kulpmontban lévő 2.-ik fiókunk 75 éves Jubileumi Bankettjére utazott, megismerkedett útja alkalmával Senator Hugh Scott-al, és együttesen folytatták útjukat Harrisburg-ig. Charles Elemér központi elnökünk megismertette Scott Senatorral Egyesületünk történetét, amit a Senator Ur nagy érdeklődéssel hallgatott. Amikor Charles elnök urunk felkérte a Senator Urat, lépjen be tagjaink sorába, ezt Scott Senator készséggel megtette. “Ez volt az első alkalom, mondotta a Senator, hogy felkértek arra, hogy egy testvérsegitő intézménynek legyek a tagja. Kitüntetésnek veszem, hogy a William Penn Fraternal Egyesület központi elnöke erre engem felkért.” Hugh Scott Senator Ur mindenkor szem előtt tartja és erősen fáradozik a kisebbségi csoportok jogainak megvédésében, főleg a nemzetiségi csoportok ügyeit veszi pártfogásába. Szeretettel üdvözöljük Hugh Scott Senator Urat tagjaink sorában. ARLINGTON MÉCSESE (Megemlékezésül J. F. KENNEDY elnök tragikus halálának egyéves évfordulóján.) Világíts örökkönégó' mécses, Világíts hősünk nagy szelleme! Nemes lelked él és élni fog, — Világíts Arlington mécsese! Égj, lobogj igazság mécsese! Gyújts tüzet szivünkben s elménkbe’, Igazságod él és élni fog, Világíts Arlington mécsese! Világíts, a hitnek mécsese! Uj korszak győzedelmes fénye. Hited él és élni fog ... Világíts, Arlington mécsese! Lobogj szeretet mécsese ! Tarts népeket és nemzeteket egybe! Szereteted él és élni fog . . . Világíts, Arlington mécsese. KRAEHLING J. 209.-ik fiók, St. Louis, Mo.
