William Penn, 1963 (46. évfolyam, 5-23. szám)

1963-09-04 / 17. szám

8-IK OLDAL 1963 szeptember 4. William Penn LINCOLN ES A MAGYAROK Irta: VASVÁRY ÖDÖN a) ARGENTINA A délamerikai államokba aránylag kevés magyar került, bár valamennyi ország szivesen fogadta őket. Többen Brazíliában állapodtak meg, majd a kalandosabbak Nicaraguába kerültek. Argentínának legnevezetesebb magyar­ja kétségkívül ASBÓTH SÁNDOR volt magyar alezredes, polgárháborús tá­bornok volt, aki ott is van eltemetve. Tanulmányunk más fejezeteiben hosz­­özasabban ismertettük életpályáját. b) AUSZTRÁLIA Több magyar átkerült a messzi Ausztráliába is, bár kevesen voltak köz­tük, akik a polgárháborúban is katonáskodtak. A két Wékey fiú közül az egyik, Zsigmond aki nem szolgált Amerikában, szintén odakerült, de később visszatért Magyarországba, fivére, Antal, volt sárospataki diák azonban itt maradt Amerikában, a winchesteri, Va. csata hősi halottjai között. Egy polgárháborús magyarról tudjuk, hogy Ausztráliában is élt egy da­rabig. A Gömör megyei, berzétei születésű GÁLLIK ANDRÁS volt ez a ma­gyar, aki később GÁLFFY-GÁLLIK-nak irta a nevét. Ez a kalandos életű magyar 1818-ban született és 1885-ben halt meg Kassán. Apjának vashámora volt Rozsnyó közelében, amelynek leégése következtében tönkrement. Egyéb­ként valamikor tiszt volt a nemesi insurrectioban Napoleon ellen. Az árván maradt fiú Rozsnyón inaskodott egy kereskedésben, majd Lőcsére került s felszabadulva, Kassán nyitott üzletet. Már nős ember volt, amikor 1848-ban mint főhadnagy beállt a nemzetőrséghez Kassán. A szerbek elleni déli har­cokban megsebesült. Felgyógyulása után Nagyváradra küldték, ahol a 8-ik honvéd zászlóaljban szolgált. Világos után Franciaországon keresztül került Amerikába, ahol Cin­cinnatiban, Ohio állapodott meg. Itt mint favágó és papirdoboz gyári munkás kereste kenyerét, majd vívó és lovaglómester lett. Egy darabig Daytonban is élt, majd egy magyar barátjával mint vándorboltos kalandozott be egy né­hány középnyugati államot. Az üzlet nem ment és letörve ment vissza Daytonba. Innen került Ausztráliába és New Zealandba, amikor az ottani arany­leletek hirére sok ezer ember özönlött oda a világ minden részéből. GÁLLIK azonban nem talált aranyat és az ausztráliai Melbourne-ben először mint tég­lagyári munkás, majd mint pásztorember éldegélt. Ausztráliai életéről bizonyára ő maga irt abban a német nyelvű könyv­ben, amely önéletrajzát tartalmazza s amely 1886-ban, tehát halála után jelent meg. A Könyv cime: “Das Leben eines Ungaren in Europa, Australien und Amerika”. Sajnos, a kétségkívül érdekes könyvet még eddig seholsem sikerült meg találnunk. Ausztráliából visszatért az Egyesült Államokba. Hadnagy lett az északi hadseregben. 1862 jan. 17-én a Donelson erőd ostrománál azzal tüntette ki magát, hogy Buchner őrnagy vezetésével egy század gyalogosuk és 16 lo­vasuk 854 déli katonát fogott el (Ugyanott egy hónappal később a fiatal magyar Spelletich István tüntette ki magát egy hőstettel.) GÁLLIK kapi­tányi kinevezésben részesült a sikeres hadművelet után. Később nehéz sebe­süléssel elfogták a déliek, de szabadon bocsátották a mankón járó katonát. Ami ezután következett GÁLLIK életében, erősen fantasztikus színezetű és legalább is ahogy Szinnyei József: Magyar Írók cimü nagy munkájában olvassuk (III.9776-979), Háry Jánost is megszégyenítő leirása a világjáró magyar további sikereinek. “Egy hadihajó vezérletét” bízták rá, mondja a kró­nika, majd 1863 május 23-án John Brough, Ohio állam kormányzója ezredes­sé nevezte ki az 58-ik gyalogezrednél. Később Vicksburgnál, Va. harcolt Grant tábornok alatt, majd 1865 májusában mint “vezérőrnagy” és a “vitéz­rend tulajdonosa” nyugdíjaztatását kérte. Ezek után Missouri állam “kor­mányzója” lett, de két év múlva sárgalázba esett. Felgyógyulva, Bostonba ment, ahol “orvostudományt” tanult (ekkor már körülbelül elmúlt ötven éves). Mint orvos működött több évig Cincinnatiban és Kansas Cityben, majd az utóbbi városban “állatgyógyintézetet” alapított. 1881-ben ment vissza Ma­gyarországba, ahol fiánál élt Kassán. Tollforgató ember volt, mert már mint fiatal ember, még a magyar szabadságharc előtt több német nyelvű, könyvecs­két irt. 1870-ben és 1871-ben két “orvosi” munkát adott ki. c) BALKÁN ÉS KISÁZSIA A legtöbb magyar természetesen a Balkánon kezdte bujdosását. A vert magyar hadsereg katonái számára a Balkán volt a legközelebbi menekülési lehetőség. Kossuth és környezete is ott hagyta el az országot és több ezer magyar tódult utánuk. Az osztrákok Hauslab tábornokot küldték utánuk a császár ígéretével, hogy aki visszatér, teljes amnesztiát kap, de a visszatérők legtöbbje keservesen csalódott: majdnem mindet mint közkatonát osztrák ezredekbe sorozták és külföldre vitték. A polgárháborúban szolgált magyarok közül sokan voltak azok között, akik nem hallgatva a visszahívó szóra, száműzetésben maradtak. Albert An­­zelm, Asbóth Sándor, Fekete Sándor, Fiala János, Kuné Gyula, Gaál Sándor, Grechenek György, Grossinger Károly, Hillebrandt Hugó, Kovács István, Lülley Emmánuel, Németh József, Perczel Miklós, Rózsafy Mátyás és sokan mások ott kezdték el bujdosásukat, ahonnét azután sokan Kisázsiába, néhányan a messzi Szíriába kerültek, mint Kuné Gyula, Pápafy Miklós és mások. Töb­ben voltak, akik mindvégig Kossuth közelében maradtak s akik vele jöttek át az Egyesült Államokba a “Mississippi” nevű hadihajón 1851 végén. d) CHINA Chinába tudomásunk szerint egyetlen egy polgárháborús magyar került, a kiváló STAHEL-SZÁMVALD Gyula tábornok, a Congressional Medal of Honor tulajdonosa, aki mint az Egyesült Államok főkonzulja Shanghaiban teljesitett szolgálatot rövid ideig. Stahelt 1884-ban nevezték ki erre a fontos állásra, de már 1885 októberében beadta lemondását, egészségi okokra való hivatkozás­sal. Onnan New Yorkba tért vissza, ahol nemsokára az Equitable életbiztosító társaság egyik főtisztviselője lett. Jelen tanulmányunk több fejezetében hosz­­szabban irtunk a magyar tábornokról. e) CUBA Cubába még a polgárháború kitörése előtt került néhány olyan magyar, aki később az északi hadsereg katonája lett. Ezek között volt CSERMELYI JÓZSEF, a fiatal volt huszárhadnagy és pesti tanárjelölt, aki 1851-ben csat­lakozott Narciso Lopez cubai felszabadító expedíciójához és mint hadnagy vett részt a tragikus végű kalandban. Az akkor alig húsz éves fiatalembert a spanyolok elfogták és több társával együtt az afrikai Spanyol-Marokkóba vitték, ahol a ceuta-i ólombányákban több évig raboskodott. Kiszabadulása után visszakerült az Egyesült Államokba. 31 éves volt, amikor a polgárháború elején beállott a new yorki 45-ik ezredbe, mint főhadnagy, 1866-ban mint címzetes őrnagy szerelt le. Könyvet irt: “Visszaemlékezések” cimmel, amely­hez azonban, sajnos, még eddig nem tudtunk hozzájutni. RADNICH IMRE volt a másik polgárháborús magyar, aki szintén ve­teránja volt ugyanannak a cubai kalandnak, amelyben Csermelyi József is résztvett. Mint hadnagy harcolt a magyar szabadságharcban és 27 éves volt, amikor a cubai expedícióhoz csatlakozott. Amerikába együtt jött Ujházy Lászlóval, az iowai Uj Buda alapítójával. A polgárháborúban mint mérnökkari kapitány szolgált Charles F. Smith tábornok vezérkarában, a U.S. Grant tá­bornok által vezényelt második divízió keretén belül. Később visszatért Ma­gyarországba, ahol 1903-ban halt meg. (FOLYTATJUK GYÁSZJELENTÉS A William Penn Fraternális Egyesület szomorodott 1 szívvel jelenti az alant felsorolt tagok elhunytét 1963 MÁRCIUS HAVÁRÓL Fiók Név Fiók Név | 1 Herman Stephen 59 Barjak Janosne ] 1 Komonyi Charles 59 Nussrallah Mrs. B ; 1 Kovács Mrs. Gabriel 61 Gombay John 1 Kovács Gabor A 61 Toth Stephen 1 Orosz Frank 63 Echko Mrs. Anna 1 Palcso Mrs. Elizabeth 63 Sáros Louis ; 1 Schwartz Dan John 69 Bodo Mrs. John 1 Szeman Joseph 70 Motrinec Alex j 1 Szkibo Joseph 72 Herczeg Ferenc 9 Devigili Guido 76 Guba. Istvanne í 13 Dan Sándor 87 Muzslay Mrs. Martin 13 Gerenday Nicholas 87 Szaniszlo Alexander ; 13 Jaworski Stephen 89 Szalay Mrs. Andrew í 13 Puskas Mrs. Paul 90 Szukics Adam ' 13 Racz Mrs. Theresa 98 Kovács József 14 Juhasz János 98 Kozicz Victor j 14 Paul Jr. Joseph 108 Szabó István J 14 Prokai Peter 127 Tóth Kertész I 14 Toth Louis 130 Adam Mrs. Thomas | 15 Jakapovics Fabian 130 László Balint I 15 Lachman Cynthia 130 Nemeth Julius ? 16 Szabó Gabor 132 Markus József { 16 Wagner István 132 Varró Mrs. Nancy I 17 Farkas Sebestyén 133 Varga Sándor , 17 Katona John 138 Bota László 17 Sáros Louis 147 Biro Imre 17 Vegh Janos 152 Popik István ; is Nemeth Joseph 153 Leinart József 18 Vassas James S 159 Horvath Janos • ! 19 Kolonics Agnes 168 Hrancso Andrew 1 19 Nagy Mrs. Charles Í74 Vass Jozsefne 19 Soss Mrs. Michael 180 Soltész Joseph j 19 Szilvasi John 187 Csömör Mózes ! 20 Szűcs László 189 Gerencsér Paul * 21 Szabó Stephen J. 207 Sarkadi Ferenc 26 Repasky John A. 216 Bindics Istvanne ! 33 Rokszer Mihály 218 Evanics Istvanne l 34 Arvai Mrs. Rose 237 Miller, Mrs. James 1 40 Csonka József 275 Adam Mrs. Valentine ; 40 Juhasz Peter 286 Bencze Joseph ! 42 Nemeth Louis 290 Harlach Albert L. ; 43 Broda Mrs. Joseph 310 Kocsis Mrs. Mihály jj 44 Biggs John Sr. 322 Resh Joseph 44 Holczer József 324 Sipos Joseph 1 45 Mann Sándor Jr. 347 Patterson James i 48 Brunachi Elizabeth 348 Bako Mrs. Louis 48 Gerzanich Stephen 348 Weishop Adam i 48 Nagy Janosne 352 Koncz Ferenc 51 Daroczky John 477 Varga Sándor B 51 Kovács István 478 Nemeth Karoly l 51 Panyko Stephen 500 Juhasz Gabriel 52 Mihok John 525 Huzo John ; 56 Balogh Alexander 525 Szalai László LEGYEN ÁLMUK CSENDES!

Next

/
Oldalképek
Tartalom