William Penn, 1963 (46. évfolyam, 5-23. szám)
1963-05-01 / 9. szám
4-IK OLDAL 1963 május 1. William Penn Official Organ of the William Penn Fraternal Association OFFICE OF PUBLICATION RAPID PRINTING COMPANY 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Michigan PUBLISHED SEMIMONTHLY BY THE William Penn Fraternal Association Managing Editor: JULIUS MACKER Editor’s Office: 436-442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COurt 1-3454 or 1-3455. All articles and changes of address should be sent to the WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION 436-442 Fourth Avenue Pittsburgh 19, Pa. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ......................................... $1.00 a year Foreign Countries ....................................................... $1.50 a year SECOND CLASS POSTAGE PAID AT DETROIT, MICHIGAN ■_______________________________________________________________ EGYESÜLT ZÁSZLÓ ALATT a RÁKÓCZI SEGÉLYEZŐ EGYLET 75 éves JUBILEUMÁN elmondta MACKER GYULA a William Penn Fraternális Egyesület elnöke Hetvenöt évvel ezelőtt, 1888 április 10.-én egy uj magyar egylet alakult meg Bridgeporton. Nem volt ez nagy dolog már abban az időben sem, amikor még az amerikai magyar élet a kezdet kezdetén állott. Már akkor jó csomó kis egylete szűnt meg a magyarságnak, többnyire a hozzá nem értő vezetés alatt. De bárhogy is volt, mindegyik egyletet a szükség hozta létre. Ma, a munkanélküli segély, kórházbiztositás, kompánia nyugdíj és Social Security korában nem könnyű elképzelni a 75 évvel ezelőtti állapotokat,; amikor mindezekből semmi sem volt. Aminthogy az árvaságot sem könnyű elképzelni, amiben az akkori szegény bevándorolt munkás élt. Segíts magadon! — ez lett a kényszerű jelszó, mert bizony senki más az ég alatt nem' hajlandó segítő kezet nyújtani feléd. Miért volt szükség még egy uj egyletre Bridgeporton ? A keleti óceán-; partnak ez a fontos ipari városa akkor kezdte bontogatni a szárnyait s nem volt nehéz megjósolni, hogy egy igen nagy vidéknek egyik legfontosabb ipari központjává lesz. A bevándoroltak is mindig nagyobb csoportokban jöttek s köztük mindig többen voltak( akik rászorultak segítségre. Ezt pedig senkitől sem várhatták el, csak a maguk fajtájától, a saját segitő testületeiktől. Tizennyolcán voltak a magyarok, akik azon a napon összejöttek. A rövid névsor elárulja, hogy kikből állott a kis csoport. A Hevesiek, Molnárok, Tóthok, Vargák, Katonák, Rózsák mellett ott ültek a Gyurcsákok, Macsankók, Kenyhercek és Nialkók. Mit mondanak ezek az ellentétesen hangzó nevek? Azt, hogy a magyar földnek egy olyan vidékéről jöttek, ahol a magyarság a nemzetiségekkel összekeveredve él, de ahol nevük különböző hangzása dacára különbség nincsen köztük a magyar föld, a magyar hazaszeretetben. Évszázados együttes szenvedés emlékei teszi őket barátokká és testvérekké. Sok nemzedékkel ezelőtt, korábban a 48-as szabadságharcban, de még sokkal előbb, a Rákóczi-féle nemzeti felkelés idején a Bridgeporton egymás mellett ülő emberek ősei épen úgy együtt voltak Kossuth és Rákóczi zászlói alatt, a magyar nép szabadságáért harcolva. Vérük úgy összefolyt akkor, mint ahogyan szivük összedobbant, amikor az uj hazában alkotó magyar munkára gyűltek össze. Abauj, Zemplén, Bereg, Ung, Máramaros megyék szinmagyarjai és rutén magyarjai adták Rákóczinak leghűségesebb katonáit. A fejedelem maga adta a ruténeknek a “leghűségesebb nép” — “ágens fidelissima” nevet. A Rákóczi névnél nagyobbat és tiszteltebbet nem ismertek azok a megyék. És ezért nem volt probléma, hogy mi legyen az uj egylet neve. Abban az időben már annyi magyar egylet volt Amerikában, egyik kisebb, minjt a másik, hogy történelmi név már alig akadt, hiszen egy elkeseredett kis csoport már kénytelen volt a maga egyletét Ferenc Ferdinándról elnevezni, nem tudva, hogy később a megölt trónörökös milyen ellensége volt a magyarságnak! Rákóczi egylet nem volt, — de lehetett volna-e megfelelőbb és népszerűbb nevet találni az uj testületnek, mint épen Rákóczi megszentelt nevét? így a Rákóczi név szép csendben, szerényen bevonult az amerikai magyarság történetébe. Arra, hogy valamikor kinőheti magát, mint egy terebélyes fa, hogy számos ezer taggal, szép vagyonnal, maradandó alkotások-! kai maga mögött országos vonatkozásban is az amerikai magyarság egyik legnagyobb és legtekintélyesebb alakulata lesz, az alapítók természetesen gondolni sem mertek. Nekik elég volt az a remény, hogy komoly segítséget nyújtó testületet kezdenek, amely igazi támasza lesz az özvegyeknek, az árváknak, a betegeknek, sőt a munkát kereső honfitársaknak is. Mindez világosan mutatja, hogy a Rákóczi egylet sem indult üzleti váli lalkozásnak és nem is lett azzá soha. így a “business” hazájában fejlődése nem is volt gyors. Lassan erősödött, de a komoly és kitartó erők, amelyek mozgatták, változatlanul megmaradtak. Tagjai, vezető munkás emberek voltak, akik rendületlenül vallották, hogy a jóakaratu és becsületes munkának meg kell hoznia a maga gyümölcseit. Ezek voltak azok az emberek, .akik az egyszerű becsületességet és jóakaratot elébe helyezték minden “üzleti” ügyességnek és fogásnak, akik szentül hitték, hogy a pénz, amit a tagok a maguk keserves keresményéből, úgyszólván centenkint csipegettek el, a tagság érdekeit kell, hogy szolgálja, nemcsak a jelenben, de a jövőben is. És a gyümölcs meg is érett. Mire 50 esztendő volt az egylet háta mögött, több mint két és negyed millió dollár volt a félszázad összegyüjtögetett vagyona, holott huszonöt esztendővel azelőtt, a negyedszázados jubileum esztendejében, a vagyon még a hatszáz ezer dollárt sem érte el. A tagok száma pedig 12,678 volt a felnőtt és az ifjúsági osztályban 4,724. Több mint fél évszázad alatt azonban az alapítók lassan kidültek, uj nemzedékek foglalták el a régiek helyét és a testvérsegitő intézmények közötti verseny is mindig erősebbé vált. Ha voltak is újabb bevándorlási hullámok, az újonnan jöttek, akik lelkűkben hordozták a világháborúk szörnyű emlékeit és akik előtt a testvérsegitésnek az amerikai egyletek által gyakorolt módja teljesen ismeretlen volt, csak lassan melegedtek fel. A munkamező megszükült, a tagszerzés nehezebbé vált. Gondolkozni kellett a meglevő magyar erők egyesitésén. A gondolkozás azután szilárd meggyőződéssé vált: a jövőt az erők egyesítésével lehet legsikeresebben munkálni. Az eszme évekig érlelődött vezetők és tagok gondolatában, mig végre rákerült a sor a nagy lépés megtételére. Az erős Rákóczi Segélyzö Egylet egyesült az erős Verhovay Egylettel, amely addig is az egész világ magyarságának legnagyobb és legerősebb ilyen intézménye volt. Az uj testület majdnem harmincmillió dolláros vagyonnal és- közel százezres tagsággal, a hivatalos hatóságok által is elismert erővel és biztonsággal, ma a WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET név alatt működik és a világ magyarságának kétségkívül egyik legfontosabb intézménye. A jelen és jövő feladat az, hogy azt a helyet, amelyet több mint 75 esztendő nehéz munkájával a két egylet kivívott magának, meg is tartsa. Tagok és vezetők ennek a feladatnak betöltését tartják legszentebb kötelességüknek, amit Isten és önmagunk segítségével el is fogunk végezni. A Rákóczi név nem tűnt el az egyesüléssel az amerikai életből. Ott van és ott marad lapjaink fején, egyesületünk hagyományaiban, tagságunk emlékezetében éppen úgy, mint ott marad a magyar nemzet történetében. A Rákóczi név és hagyomány voltaképen ott van a William Penn névben is. William Penn, az angol államférfin, 32 évvel volt idősebb mint Rákóczi Ferenc, de több mint negyven éven át kortársak voltak. William Pennt a vallásos hite miatt börtönözték be, Rákóczit a magyar nemzet szabadságába és jogaiba yetett hite miatt. Mindkettő a hitéért lett bujdosóvá és számüzötté. William Penn Amerikába jött, ahol valóságos honalapítóvá lett és a vallászabadság apostolává. Rákóczi Törökországba menekült, ahol működési területe nem volt és ott fejezte be életét, mint megtört szivü hontalan. A két nagy férfi keveset tudott egymásról, hiszen fél világ választotta el őket egymástól. Még kevésbbé sejtette bárki is, hogy ez a két név valamikor egy Amerikába szakadt magyar csoport zászlaján, nevében és szivében együtt lesz. Reméljük, igen hosszú ideig. A 75 esztendős évfordulón meleg testvéri köszöntésünk elsősorban a Rákóczi zászló alatt felvonult tagtestvéreinket illeti, azután pedig azokat, akik a William Penn zászló alatt jöttek a találkozóra. Lengjen a két zászló szabad hazánk dicsőségére és minden tagtestvérünk javára! A William Penn Fraternális Egyesület 1962. julius 1.-től 1962. december 31.-ig terjedő hat hónapi időszakra vonatkozó könyveit és számadásait tüzetesen átvizsgáltuk és ezennel igazoljuk, hogy a fentemlitett idő,alatti pénzügyek lebonyolítását és a pénztári mellékleteket rendben találtuk. Mindezek megegyeznek a William Penn Fraternális Egyesület által közölt hivatalos jelentések adataival. Minden bevételi tételt megvizsgáltunk. Az egyes fiókok pénztári szelvényeit, melyek a fiókok átutalásait igazolják, össezhasonlitottuk azokkal az összegekkel, melyek a havidijak főkönyvében szerepelnek; az eladott és viszszahivott értékpapírok tételeinek megvizsgálása alkalmával a részvényekre kapott osztalék-összegeket is ellenőriztük. A kamatjövedelmet az idevágó bankhetéti szelvények alapján vizsgáltuk meg, valamint ellenőriztük a Központi Hivatal épületei és telkei bérleti bevételét: a könyveinkben szereplő jelzálogkölcsön kamatait is rendben találtuk. Ugyancsak minden letétet is ellenőriztünk a bank-kimutatások alapján és azokat a bank elszámolásával egyezőnek állapítottuk meg. Értékpapirállományunk 1962. december 31.-én $23,189,008.37-t tett ki, részvényeink értékét $2,124,82Í.73-re értékeltük. Vagyonunk 1962. december 31.-én a következőképen oszlott meg: Értékpapírok .......................................................... $23,189,008.37 Részvények ............................................................ 2,124,821.73 Jelszálogkölcsönök ............................................... 1,461,953.81 Központi Hivatal épület és más, az Egyesület birtokát képező ingatlan .................................. 1,364,418.19 Fiókoknak nyújtott jelzálogkölcsön ................ 43,222.71 Kötvénykölesönök és terhek ............................... 1,120,915.76 Készpénz és bankbetétek 1...................................... 138,625.52 Más vagyon .......................................................... 46,567.86 Összesen $29,489,533.95 Tartozások .......................................................... 11,481.4s Vagyonunk tiszta főkönyvi összege ............................... $29,478,052.47 Az Ellenőrző Bizottság tagjai a fent felsorolt tételek helyességét első kézből ellenőrizték és az elszámolásokat teljes rendben találták. Továbbá, a fenti tételekre vonatkozó igazolványoknak és pénztári mellékleteknek a könyveléssel és számadásokkal való összeegyeztetése teljes megelégedésünkre végződött. Sok időt szenteltünk az Egyesületünk különböző ügyosztályaiban felmerült kiadások megvizsgálására is, amelyek betegsegély, jutalék kiutalások, fizetések, osztálék, kölcsönök, leteti alap, haláleseti segélyek kiutalása, befektetési költségek, hivatalos lapunk, hirdetések és vegyes kiadások címén szerepéinek. E tételek megvizsgálásánál minden kiadásról szóló csekket ellenőriztünk és ez alkalommal is átnéztük a pénztári mellékleteket és igazolványokat minden egyes tételre vonatkozólag. Vizsgálatunkat 1963. április 1-én kezdtük el és 1963. április 13-án fejeztük be. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG • Papp Gáspár, elnök Kohut C. Vilmos, titkár Kereszti E. László, a Bizottság tagja Hegedűs Mihály, a Bizottság tagja Konyha Bálint, a Bizottság tagja
