William Penn, 1962 (45. évfolyam, 5-23. szám)
1962-06-06 / 11. szám
Ved a'3INOOI_l "3 IaI O W HOONVÍ Mä A z oo y vo Ax egyesült VERHOVAYAK LAPJA és RÁKÓCZI SZEMLE AZ ÚJVILÁG MAGYARSÁGÁNAK LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENŐ LAPJA VOL. XLV. 1962 JUNIUS 6. «‘íü** 5, NUMBER 11. JOSEPH M. BARR polgármester PITTSBURGH VÁROSA KIÁLTVÁNY MIVEL a National Fraternal Congress of America elnöke által, az 1962. junius 10-e és 16-a közötti időszakot TESTVÉRISÉGI HÉTNEK nyilvánította; és MIVEL a fraternális segélynyujtó rendszer helybeli képviseletei jótékonysági, segélynyujtó, hazafias és emberbaráti célokat szolgálnak és testületéi célja az, hogy a betegekről és szükölködőkről gondoskodjanak és amellett közreműködjenek a polgári- és közintézmények tevékenységében, amelyek a közegészségügy és a nép általános jólétét célozzák; és MIVEL a National Fraternal Congress of America elnöke és végrehajtó Bizottsága felszólították az egész fraternális segélynyujtó rendszer minden testületé és képviselete vezetőit és felelős irányítóit arra, hogy az évről-évre megtartott megemlékezés megünneplésében egyesüljenek, hogy városunk és más városok lakói lelkében a fraternális segélynyujtó rendszer eszményei' és céljai teljes mértékben tudatossá váljanak; és MIVEL a fraternális segélynyujtó egyesületek megfelelő módon meg akarják ünnepelni az 1962 junius 14-i ZÁSZLÓ-NAPOT is, tekintve azt, hogy a FRATERNÁLIS HÉT kelte úgy állapíttatott' meg, hogy az magában fogtálja ezt az ünnepnapot is, amely alkalmas arra, hogy az emlitett testületek hazafiasságukat kinyilváníthassák; EZÉRT ÉN JOSEPH M. BARR Pittsburgh Városának Polgármestere, a rámruházott tekintély erejénél fogva, ezennel FRATERNÁLIS HÉTNEK jelentem ki az 1962. junius 10-e és 16-a közötti időszakot és kérem Pittsburgh népét, hogy ezt az alkalmat kellő méltánylásban részesítse. Kelt 1962. május 7-ik napján, a Polgármester hivatalában, melynek igazolására; ezt az Írást aláírtam és azt Pittsburgh Városának pecsétjével elláttam. Pecsét helye JOSEPH M. BARR, polgármester. Az ülő sorban balról jobbra láthatók: Hon. Joseph M. Barr, Pittsburgh városának polgármestere, Mrs. Thelma Giver, a Nagyobb Területű Pittsburgh testvériségi egyesületeinek titkára, STELKOVICS J. ALBERT, a Pennsylvania Fraternal Congress elnöke. Francis H. Taptich, Esq., a Pennsylvania Fraternal Congress titkár-pénztárosa. Az álló sorban balról jobbra láthatók: Michael Grasha, a Nagyobb Területű Pittsburgh testvériségi egyesületeinek elnöke, Carl Wittman, a Greater Beneficial Union elnöke, Mrs. Seeger, tiszteletbeli tag, Louis Marohnic, a Croatian Fraternal Union jogtanácsosa, Miss Ruby Jelinek, a Zivena Beneficial Society titkára, Milan Vranes, a Croation Fraternal Union alelnöke és körzetvezetője, Stephen M. Tkatck, a Greek Catholic Union elnöke, Richard J. Phillips, Investment Managerünk, Macker Gyula, a William Penn Fraternális Egyesület elnöke, Somogyi E. Gyula, Egyesületünk pénztárosa, John H. Pankuch, a National Slovak Society elnöke és Walter J. Laska, a Polish Falcons (Sólymok) of America elnöke. HOL VANNAK A GYERMEKEINK? “Akinek nem inge, ne vegye magára” Az utóbbi években, társadalmi mozgalmaink tovább építése céljából valósággal kerestük az alkalmakat és kutattuk a lehetőségeket Egyesületünk fiókjainál. A helyi viszonyok megismerése végett levelekkel kerestük fel a fiók tisztviselőket, hogy terveink készítésében a tőlük kapott helyzet ismertetésekhez alkalmazkodjunk, mert tudott dolog, hogy nem minden elgondolás alkalmas, minden fiók számára. Egy-egy uj terv elindítása sokszor aprólékos részletek ismeretét követeli meg tőlünk. Nemrégiben például, két gyermekakciónk megindítása előtt korcsoportokba kellett osztanunk a fiókok gyermek tagságát, mert az egyik mozgalom a tiz éven aluli, a másik viszont a tiz éven felüli gyermekek részére ígérkezett alkalmasnak. Sorba vettük tehát a 16 államban levő William Penn Porták mindegyikét, hogy bennük az Egyesületünk kincseit, a jövőnket és boldogulásunkat jelentő erkölcsi tőkénket a gyermekeinket, korcsoportokba osztottan megszámoljuk. Amikor a munka elkészült és a kimutatásokat tanulmányozni kezdtük, nem mertünk hinni a szemeinknek, mert a felnőtt tagsághoz arányosítva, minden fiókban megdöbbentően kis csoportokban sorakoztak fel a gyermekeink. Valahol tévedésnek kell lenni — mondottuk — s újra kezdtük a számolást . . . Dé bizony a számok nem hazudtak! Az adatok amiket kaptunk azt a szomorú valóságot terítették elénk, hogy az Egyesületünkben bizony alig esik egy gyermek tag, három felnőtt tagra ... Amikor kénytelen-kelletlen felfogta agyunk a keserű tényt, szinte önkéntelenül vetődött fel bennünk a kérdés: Hol vanak hát a mi gyermekeink? Igen — hol vannak és hova tartoznak, mert balgasággal volna egyenlő feltételeznünk, hogy a közel hetvenezer felnőtt tagnak csak egynegyedrésznyi leszármazottja volna, csak annyi, amenynyit “jóakaratu” számolással találtunk a felnőtt tagjaiink mellett. Nem igaz! Több van! Sokkal több van, mert gyermekét szerető nép a mi fajtánk. Kevés közöttünk a gyermektelen család ... az egyke rendszernek sem vagyunk a hívei ... sőt állíthatjuk, hogy az átlagos amerikai-magyar asztalnál három-négy gyermek ül estebédnél a szülők mellett. Jogos tehát a lelkűnkből felkiáltó kérdés: HOL VANNAK A GYERMEKEINK? Foglalkozzunk becsületes nyíltsággal e kérdéssel. Akkor is , foglalkozzunk vele, ha kellemetlen is a számunkra. A természet örök rendje, hogy a szülő maga mellett kívánja látni a magzatát. Vájjon miért van természetellenes jelenség a William Penn Portán? Miért nem hozzák Eevesületünkbe a szülők teljes számban a gyermekeiket, amikor ŐK jól és biztonságban érzik magukat közöttünk? Talán nem ismernék a szülők Egyesületünk kitűnő kötvényeit? Dehogynem ismerik, hisz a hivatalos latnainkban sok ezerszer ismertettük kötvényeinket, a számok erejével nem egyszer bebizonyítottuk, hogy a mi kötvényeink versenyképesek bármelyik kereskedelmi biztositó intézet által kínált kötvényekkel. Jobbat, méltányosabbat, kedvezőbbet mint a miénk, sehol sem tud vásárolni a szülő gyermekének. Nagyon jól tudják a szülők ezt, sőt azt is, hogy a “ma” gyermeke sokszorta több esetben van kitéve veszedelemnek mint a felnőttek, mert äz autók milliói száguldanak az utakon. A modern életet nagyon jól ismerő munkásemberekből áll a mi Egyesületünk, igy kivétel nélkül tudja minden tag, hogy a hullámzó kereseti lehetőségek közepette a gondos szülőnek “ösztöndíj biztosítás” formájában kell összegyűjtenie azt a tekintélyes összeget, amire szüksége lesz, amikor gyermeke sikeresen bevégezve középiskolai tanulmányait készen áll az egyetemi továbbfolytatás a 2-ik oldalon.)
