William Penn, 1961 (44. évfolyam, 3-16. szám)
1961-08-02 / 9. szám
Vd h3INOOI1 3WOH N31H139 yOQNVS AZDOÖVQ i n n Az egyesült YERHOVAYAK LAPJA és RÁKÓCZI SZEMLE AZ ÚJVILÁG MAGYARSÁGÁNAK LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENŐ LAPJA VOL. XLIV. 1961 AUGUSZTUS 2. 51 9. SZÁM. ARANYJUBILEUMTÓL — GYÉMÁNTJUBILEUMIG — AZ ELMÚLT 25 ESZTENDŐ TÖRTÉNETE — Az utolsó 25 év történetének jellege nagyon elüt az első 50 év sajátosságaitól. Mig az első 50 esztendőben a fejlődést főként az önzetlen lelkesedés vitte előre, az utolsó negyedszázadban a világtörténelmi bonyodalmak egyre jobban megnehezítették Egyesületünknek a régi elgondolások szerinti vezetését. Mindinkább szükségessé vált, hogy Egyesületünk vezetősége ne csak önkéntes odaadásra támaszkodjék, hanem tudományos és modern alapon épitse tovább az Egyesületet. Az utolsó 25 év világeseményei súlyos problémák elé állították az emberiséget és a gazdasági élet hullámzásai sokat ártottak az üzleti életnek, igy Egyesületünk is megsinylette a második világháború okozta sok bizonytalanságot, félelmet és pénzügyi nehézséget. Mindezek dacára szép alkotó munkásságra tekinthetünk vissza, mert az Egyesület vezetősége mindenkor iparkodott kötelességét teljesíteni és hangyaszorgalommal, tudással, szakértelemmel igyekezett a zátonyokat elkerülni, a tagság javát mindig szem előtt tartva a kitűzött cél felé törni. Nemcsak nekünk, hanem minden testvérsegitő intézménynek a szervezés volt az utóbbi idők legnagyobb problémája, mert az uj tagok szerzésének folytonossága hoz csak friss vérkeringést az Egyesület életében. A harmincas évek végén sokat kísérleteztünk tagszerzési versenyekkel. 1936-ban a tagszerzési verseny jutalma óhazai utazás volt, mely kitűnő sikerrel járt, 800 uj tagot és félmillió dollár értékű uj kötvényt hozott az Egyesületünknek. A sikeren felbuzdulva 1937, 1938 és az 1939-ik esztendőkben rendeztünk hasonló hajójegy díjas versenyeket. Az Igazgatóság örömmel állapította meg a jelentős taglétszámú szaporulatot s mivel a második világháború kitörése meghiúsította a további európai utakat, igy autó és készpénz díjas versenyeket rendeztünk, de a versenyzők lassankint belefáradtak a régebben oly nagy eréllyel kifejtett működésűkbe. Mindinkább kiviláglott, hogy tagszerzési munkálatainkat teljes időt dolgozó munkásokra kell bíznunk. Sok fejtörést okozott a vezetőségnek a munkaterület megszervezése, megfelelő szervezők keresése, kiképzése, vonzó szerződésekkel való alkalmazása. Több utat kellett kipróbálnunk, mert a szervezés olyan bonyolult probléma, hogy tökéletes szervezési rendszert évtizedekre előre megállapítani nem is lehet. Nyugodtan állíthatjuk azonban, hogy a munkásainknak adott szerződés bármelvik intézetével versenyképes, mert nyugdijat, védelmet és úgynevezett “fringe benefit” kedvezményeket foglal magában. Már 1938-ban felismerte az igazgatóságunk a szervező képző gyűlések fontosságát s amikor kipróbáltuk őket azokat rendszeresítettük s ma is gyakoroljuk, r^grt kitünően beváltak. Ma 35 telies időt dolgozó szervezőnk van, akik kerületekben osztottan, 17 kerületi irodából végzik a szervezés és tagmegtartás munkáját központi főszervező irányítása alatt. Kötvényeink ma mind tudományos alapon kidolgozott és az élet minden viszontagsága között védelmet nyújtó biztosítások, amelyek minden tekintetben kiállják a versenyt a többi hozzánk hasonló egyesület vagy kereskedelmi biztositó társaság kötvényeivel. Működési engedélyünk van 16 államban, közöttük Califomiában is, ahol ma már hatalmas fiókunk és kerületi irodánk van. Egyesületünk tekintélyét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 1947-ben a Munkás Betegsegélyző Szövetség, 7 évvél később pedig a New Jersey Magyar Egyesületek Szövetsége csatlakozott hozzánk. Az aranybetüs nagy napunk azonban 1955. szeptember 17-én volt, amikor az ország másik legnagyobb testvérsegitő egyesülete a Rákóczi Segély Egylet egyesült velünk. Akik jelen voltak ezen a felejthetetlen napon, mindhalálig emlékezni fognak arra a történelmi pillanatra, amikor a Rákóczi és Verhovay delegátusok felsorakozva testvéri jobbot nyújtottak egymásnak s ezzel megteremtették a William Penn Fraternális Egyesületet, melyet minden túlzás nélkül, a földkerekség legnagyobb magyar alapítású egyesületének nevezhetünk. Vagyonban, taglétszámban az amerikai fraternális intézmények között 28-ik helyre emelkedtünk. Központi Hivatalunk már a negyvenes években bevezette a gépesített könyvelést. Ma már vannak könyvelő, kártyát iró, osztályozó gépeink és a házi nyomdánk is annyira kifejlődött, hogy hivatalos lapunkon kívül minden más nyomtatványt házilag készítünk. Fogadott hazánkkal szemben eleget tettünk a hazafias kötelességünknek, amikor 1944-ben egy millió dollár értékű war bond jegyzéssel Verhovay Kórházvonatot létesítettünk. A második világháború sok kockázatot jelentett minden testvérsegitő intézet számára, ezért követtük a kereskedelmi biztosítók példáját s uj kötvényeinket “War Clause” záradékkal bocsájtottuk ki, amely az Egyesület kötelezettségét nem a biztosítás névértékében, hanem az uj tag által befizetett havidijak összegében az azok 4%-os kamataiban állapítja meg. A háború végén Igazgatóságunk visszahatólag eltörölte ezt a záradékot s igy, 188 hősi halott tagtársunk biztosításának teljes névértékét fizette ki Egyesületünk az örökösöknek. Amikor 1944-ben megvásároltuk a jelenlegi Központi Hivatal épületét annak bejáratánál bronztáblát helyeztünk el, hogy elhunyt hősi halott tagtársaink emlékét maradandó módon örökítsük meg, de más, kegyeletes módon is megemlékeztünk róluk. Igazgatóságunk egy országos nevű művésszel minden hősi halott tagtársunk arcképét életnagyságban festtette meg és azokat ajándékba adta a legnagyobb veszteseknek, a szülőknek vagy özvegyeknek, hogy azok gyászát kissé elviselhetőbbé tegye. E képek átadása az illetékes tag fiókjánál történt meg, ünnepélyes keretek közt. Több, elöregedett, magános tagunkat helyeztük el a nekik legmegfelelőbb aggmenházakban és fizetjük érettük életük végéig a tartásdijat. Tanulmányi kölcsönöket utaltunk sok ifjú tagtársunknak, akik e kölcsönnek köszönhették, hogy az egyetem kapuja megnyílt a számukra s nem kellett félbeszakítani a tanulmányaikat. Van közöttük orvos, ügyvéd, mérnök, tanár sőt van olyan is, aki diplomáciai szolgálatba került. Kötvényeink osztalék kérdése ma, actuarial számítások alapián van megoldva és az egyesülés óta azok utalása rendszeresen folyik. Szervezési mozgalmainkkal igyekeztünk lépésben tartani a fraternális tevékenységeinket is. Ifjúságunk körében számos sport mozgalmat kezdeményeztünk s lassankint kialakult, hogy tagságunk érdeklődése legjobban a kuglizás iránt nyilvánul meg. Az Igazgatóságunk tehát minden évben nagy országos kugli versenyeket rendez a nagy taglétszámú városainkban. Ez évben volt a 18-ik. E versenyek népszerűségét talán az jellemzi legjobban, hogy ma már közel ezer tagunk vesz részt bennük. Roppant lelkesedéssel rendezik fiókjaink a kis gyermek tagok számára a karácsonyi ünnepélyeket, melyek évről évre népszerűbbek. Több fiókunknak gyermek klubjaik vannak, melyekben kuglizás és modelépités folyik. Jelenleg 30 gyermek kugli csapatunk van. Igazgatóságunk a fraternális tevékenységeket oly komolyan indította el az egyesülés után, hogy a központi elnök irányítása alatt külön Fraternal Affairs Departmentet létesített, melyet tel(Folytatás a 2-ik oldalon.)
