William Penn, 1958 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1958-03-05 / 3. szám
10-IK OLDAL 1958. március 5. William Penn A MAGYAR TUDOMÁNY MEGTISZTELÉSE (Folytatás az első oldalról! erő. a hit és a pénz uralmának évszázadai alatt hogyan születik rneg és alakul ki egy uj világ: az emberi tudás, a tudományok világa. Fejlődése halk volt, mint a templomi áhitat csendje és bár közben a világot hódítja meg a tudomány, még mindig zajtalanul csendes marad, mert amíg a pénz és hatalom fejedelmei saját személyük ürmepeltetésével csinálnak csindarattát a pénz és nyerserő korszaka mellett, addig a tudomány korszaka már nyakunkra nőtt és még se veszszük észre, mert a tudóst nem látjuk meg a ,'tudomány mögött és az embeii természet már olyan, hogy csak azt tartjuk nagynak amit emberen keresztül tudunk ünnepelni. A Dr. Telierek és von Braunok már megváltoztatták körülöttünk a világot, de még senki nem gondolt arra, hogy a Waldorf-Astoria nekik épült. A tudományokról tudtunk, a tudományoknak élveztük az áldásait, büszkék voltunk nagyeszűnkre, mert hiszen mindenki okosabbnak érezte magát a technika vívmányainak századában; csak a tudósra nem gondolt senki. A tudásra, aki csinálja a tudományt, aki nélkül nincs tudomány, aki nélkül nincsen XX-ik század és nincsen a más fényében csillogó nagyeszűnk optikai csalódása. Valami drámai eseménynek kellett történni, hogy a világ föleszméljen a valóságra; a sorsnak úgy kellett fej bevágni az önmagával eltelt társadalmat, hogy szeme szikrázásának fényénél végre meglássa akitől az élete függ, meglássa a tudóst. A sors husángul az orosz Sputnikot választotta, aminek a hatása drámai is volt, de föltétlenül eléggé szeroszikráztató, hogy a legsötétebb agyat is megvilágítsa. A Sputnik órákon belül fölrázta a világot. A legegyszerűbb agy is megérzi, hogy a sors végleges pontot tett a múlt után és a Sputnikkal az emberi történelem egy uj fejezete, a tudományok korszaka vette a kezdetét. A Sputnik vakitó fénnyel világit rá az emberi fejlődés uj hősére, a tudósra, és az orosz sikert követő hetekben Amerikának mintha csak egy gondja lenne: vannak-e nekünk is tudósaink akik utolérik az oroszokat és jaj ha nincsenek, mert aki a világűrt meghódítja, azé a jövő. Hiába próbálják a múlt emberei, a politikusok, kézlegyintéssel elintézni az ügyet; az eddig olyan jól bevált szavak az ajkukon fagynak, mert az egész nép érzi, hogy ami ezután következik ahhoz a politikusok nem értenek, ide most a cselekedni képes tudósra van szükség. A pénz emberei is megpróbálják menteni az összedőlt múltat, mondván, hegy a leggazdagabbak viszont még mindig mi vagyunk; szavukra még a visszhang se felel, mert most már mindenki tudja, hogy a nemzeti nagyságot ezentúl nem pénzzel, hanem a tudással mérik. Az eddig észre sem vett tudósnak most egyszerre hallatlan kereslete támad. Az ország riadtan eszmél rá, hogy a tudósokból közel sincsen elég és keserű önváddal illeti magát az amerikai nevelés és iskoláztatás elhanyagolása miatt. Országszerte indul meg a mozgalom a számtan és a természet tudományok tanitása. érdekében, és ha a múlt bűneinek levezetéséhez legalább 25 évre is lesz szükség, az most már nyilvánvaló, hogy Amerika a tudós fontosságát fölismerte és nemzeti hőseit ezentúl a tudósai kö ■ zül választja ki. Ez a magyarázata annak, hogy az idei március 15-én a Waldorf-Astoriában már nem a rang, pénz és a politika potentátjait ünnepük, hanem két egyszerű és világ-fontos tudóst. Dr. Wemher von Braun volt az, akinek január utolsó napján sikerült fellőni és földkö- i üli keringésre kényszeríteni az első amerikai műholdat és ezzel Amerika erősen megingott tekintélyét a világ szeme előtt nagyjából helyreállítani. Nem volt könnyű dolga, de ahogy csinálta, magyaros huszár-vágás volt. Mint az amerikai hadsereg rakéta oszályának tudományos vezetője, már két éve kérte a Honvédelmi Minisztérium engedélyét, hogy feliőhesse az első amerikai mübolygót, amivel nemcsak az oroszokat előzte volna meg, de amihez joga is volt, mert a Sputnik eredeti eszméje az ö agyából pattant. Hiába mutatott rá, hogy a műhold ürbeemeléséhez szükséges rakétája már évek óta készen van. A Honvédelmi Minisztérium válasza makacsul az volt, hogy a műhold fellövése a haditengerészet dolga és a Navy Vanguard] a márciusra Úgyis kész lesz. Csak mikor már a második orosz Sputnik is az eget járta és a Vanguard viszont, a földön pukkant széjjel, csak akkor kapott parancsot, hogy kezdje meg a munkát és dolgozzon lóhalálban. Az még a dolog érdekességéhez tartozik, hogy a parancsot a roham-munkára ugyan megkapta, de a Honvédelmi Minisztérium elfeledte átutalni a szükséges milliókat és még a negyedik héten is csak úgy tudtak dolgozni hogy von Braun katonai parancsnoka, General Medaris, máshonnan szerzett pénzt, amint ezt a derék katona, hamiskás humorral a szemében, a Congresszus előtt, vallotta. Hogyan, hogyan-nem, a történet most tulhosszu lenne, von Braun rövid nyolc hét alatt elkészül az amerikai műholddal, január 31 éjszakáján az égbe röpíti és azóta is ott. kering a szabad világ megnyugvására, Amerika hálájára és Dr. Wemher von Braun dicsőségére. Von Braun 1945-ben, féligmeddig mint német hadifogoly került Amerikába, ő volt ugyanis aid a németek világhírű V-2 rakétáját építette és, hogy a háború elvesztésekor ne kerüljön orosz kézre, 120 tagú mérnökkara élén az amerikai ' hadseregnek adja meg magát. Áthozzák őket Amerikába és azóta is, mint egy zárt egység dolgoznak von Braun vezetése mellett az amerikai hadsereg kötelékében. Három évvel ezelőtt testületileg, mint egy nagy család, együtt veszik fel az amerikai állampolgárságot és nincs az a pénz amiért a magánipar csak egyet is el tudna csábítani ebből a 20 év alatt összeszokott rakétás német mérnök-karból. Mikor elfogynak a magukkal hozott V-2 német rakéták (sikerült valami 150 darabot átmenteni —), akkor megépítik a V-2 mintájára az amerikai Redstone-t, ami viszont alap alkatrészét (első lépesőzetét) képezi az amerikai műholdat égbeemelő Jupiter C- nek. Nem csuda, amint a rossz nyelvek mesélik, hogy mikor az amerikai Sputnik az orosszal találkozik, “Guten Morgen, mein Heri'”-el köszöntik egymást. Von Braun, aki tízegynéhány éve még rettegett ellenségnek számított., ma 120 tagú német-amerikai mérnök karával, 4400 főnyi személyzet élén, az amerikai hadsereg rakéta csoportjának teljhatalmú műszaki vezetője. Fantasztikus pálya amit néhány év alatt befutott, amit hogy megértsük, vissza kel) mennünk Erdélyig, Brassóig, a brassói gimnázium fizika tanáráig, Oberth Herman-ig. A világűr meghódításának gondolata Oberth Herman lelkében is ingszületik és mint tudós fizika tanár a Kániátok alján dolgozza ki az égi-rakéták tudományos elméletét. Erdély elvesztésével a románok elől neki is menekülnie kellett, de magával viszi Németországba tudását, magyaros lelkesedését és törhetetlen hitét a rakétazás jövőjében. Berlinben kap tanszéket és a német űrhajózási gondolatnak, közelebbről a folyékony tüzanyagu rakéták tudományának apostola lesz. Mint első eves mérnök hallgató, Oberth varázs körébe kerül a 18 éves von Braun is és ezzel örökre eljegyezte magát a rakétázás tudományával. Minden szabadidejét Oberthel tölti, aszszisztense lesz az első rakéta kísérletekben és négy év alatt annyira megy, hogy 1934-ben már két rakétát épített von Braun, amiket több mint másfél mérföld magasra vitt a cseppfolyós oxigénnek alkohollal kevert tüze. Oberth hatása sohase szűnt meg zseniális tanítványára. A magyar lelkesedés átplántálódott von Braunra is és többé nem volt megállása amig az amerikai Sputnikkal följutott az égig. Oberth Herman ,a brassói fizika tanár, a mai napig ott van világhírű tanítványa mellett; a Huntsville-i Arzenálban ő a tudományos tanácsadója von Braun 120 tagú vezérkarának. És ugv hisszük, a lelke is, ami fáradhatatlan hitével von Braunt a mégmagasabb egekig hajtja. Mikor az orosz Sputnik okozta riadalom a mély pontját érte el, a CongTesszus vizsgálatot indít és elsőnek a magyar Teller Edward tanácsát kér; ki, hogy mi a kiút az amerikai tudomány kríziséből Kérdezhetnénk, hogy miért éppen Teller Edward tanácsa a legfontosabb, hiszen alig húsz éve van Amerikában és kell lenni száz és száz itt született tudósnak, aki az amerikai viszonyokat jobban ismeri, mint egy idegenből jött magyar. A Congresszus azonban tudta hogy mit csinál, mert az igazság az, hogy az amerikai tudományos viszonyokat senki nem ismeri jobban, naint ez az idegenből jött magyar. Ennek is meg van a története, amit el kell mondani, mert ami Teller Edwarddal történt az csak olyant, érhet, akibe magyar földön nevelték bele a hivatás kötelességtudását és ha kell, az eszmékért a végsőkig menő harcot Dr. Teller atom tudós volt világ életében, az atom hasításnál azonban jobban érdekelte az atomok összeolvasztása. Az uránium aJtomok hasadásából származik az atombomba, a hidrogén atomok összeolvadásából viszont az a rettenetes mennyiségű hőenergia amit a Nap felénk sugároz. Teller Edwardot kellett, hogy a háború alatt az atom bomba miatt az atom hasítás érdekelje, közben azonban jól tudta, hogy a hidrogén atomok összeolvasztásából egy sokkal nagyobb erejű bomba lenne. Mikor 1949-ben az oroszok is megcsinálják az atom bombát és ezzel Amerikával egyenrangúságot érnek el, Teller, aki magyar létére az orosz veszedelmet elsőkézből is -
