William Penn, 1958 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1958-03-05 / 3. szám
1958. március 5. 9-IK OLDAL- William Penn KOSSUTH BÉLYEGET BOCSÁT KI AZ AMERIKAI POSTA Szeptemberben, Kossuth sziilelésynapján kerülnek forgalomba a, 3 és S centes bélyegek Nagy örömet jelenthetünk lapunk olvasóinak. Lincoln Day alkalmából hozta nyilvánosságra aa amerikai kormány nevében Arthur E. Summerfield főpostamester, hogy Kossuth Lajos születésének ezévi fordulóját páratlan külsőségek között szándékozik megünnepelni. Ezzel az amerikai magyarság régi óhaját teljesiti az Egyesült Államok postafőigazgatósága, midőn belföldi forgalomban 120,000,000 darab 3 centes viteldíjemelés esetén 4 vagy 5 centes — külföldi forgalom céljaira pedig 40,000,000 darab 8 centes levélbélyeget ad ki. Pontosan 156 évvel azután, hogy Kossuth Lajos a zemplénmegyei Monok községben megszületett, ez év szeptember 19- ikén 37,000 amerikai postahivatalban lesz kapható a kibocsátandó emlékbélyeg. A nagyalakú, széles bélyeg mindkét névértékű változatában domborművű arany érem fogja ábrázolni Kossuth Apánk körszakállas képét. Nemzetiszin szalaggal átkötve lángol a szabadság fáklyája, fölötte e felirattal: Champion of Liberty, Lajos Kossuth, 1802-1894. (Hivatalosan is elfogadták a “Lajos” keresztnevet.) A Kossuth-bélyegek iránt máris széleskörű érdeklődés nyilvánult meg országszerte bélyeggyűjtő körökben. A Svájcból nemrég vásárolt Giori precíziós, sokszinnyomó préseken még a nyár folyamán megkezdik a diszkiállitásu bélyegek nyomását. Egy-egy ivén vízszintes sorban nyolc, függőleges sorban hat bélyeg lesz — tehát összesen 48: mintha ez is az 1848-as szabadságharcra emlékeztetne... Amerikai művészekből álló bizottság választja ki az Amerikai Magyar Szövetség által rendelkezésre bocsátott Kossuth-képekből azt, amelyről a mélynyomásu lemezeket készítik. A Kossuth-bélyegek kibocsátását megelőző napon Richard M. Nixon, az Egyesült Államok alelnöke részvételével és Arthur E. Summerfield országos főpostamester , védnöksége alatt ünnepélyes fogadás lesz a postaügyi minisztérium palotájában. 1958 szeptember 18-ikán az Amerikai Magyar Szövetség kormányférfiak és az amerikai magyar ság küldöttségeinek részvételével magasszinvonalu ünnepséget tervez. Első ízben történik ugyanis meg, hogy a magyar nemzet szülöttjét abban a kitüntető megtiszteltetésben részesítették külföldön, méghozzá a hatalmas U. S. A.-ban, hogy születése napját emlékbélyeggel teszik örökre feledhetetlenné. Nem véletlen, hogy Lincoln születésnapján hozta nyilvánosságra az amerikai posta a fentieket. A nagy Emancipátor ugyanis mindig őszinte hive volt Kossuthnak, akinek klaszszikus angolsággal elmondott beszédeiből maga is idézett. A 160 millió amerikai Kossuthbélyeg irmodon kiválóan alkalmas arra, hogy a magyar szabadságtörekvésekre újból felhívja az egész világ figyelmét. Az Amerikai Magyar Szövetség, 1951. óta—Kossuth apánk amerikai látogatásának 100 esztendős évfordulója, — állandóan kért, könyörgött, hogy az amerikai posta ezt m«gte gye. Eddig a kérés süket fülekre talált. Most is Magyarország egyik sírásójának Masaryknak a képmását akarták volna — állítólag — először kihozni és csak azután, a jövő esztendőben került volna sor a Kossuth bélyegre. Végül az arra illetékeseket sikerült meggyőzni arról, hogy Kossuth Lajos nemcsak a szabadság bajnoka volt, hanem valami csodálatos látnoki erővel, több mint száz esztendővel ezelőtt, éppen itt Amerikában tartott beszédeiben, megjósolta, hogy mi lesz Amerika sorsa, ha egyszer az oroszok nagyhatalommá lesznek, s igy mégis előbbrevaló, mint Csehszlovákia bábája — T. G. Masaryk. Példának csak a következőket említjük meg. Kossuth Lajos, 1852. január 26-án, a tiszteletére rendezett pittsburghi ünnepségen tartott beszédében, a következőket is mondotta: “Egv dologban teljesen bizonyos vagyok: ha Oroszország győzedelmeskedik Európában, akkor megtámadja Amerikát a legérzékenyebb pontján és halálosan meg is sebezheti, anélkül, hogy háborút kezdene . . ” 1852. május 6-án, Salem, Mass.-ben, a tiszteletére rendezett nagy ünnepségen tartott beszédjének két mondata: “Oroszország mindent el fog követni, hogy Amerika dicsőséges haladásának gátat szabjon. Biztosak lehettek abban, hogy amint Európában Ő lesz a hatalom ura, minden erejét Amerika ellen fordítja . .----------os.j ---------Egy Mount Holly, N. J.-ben élő gazdálkodó letéti alapot létesített, mely lehetővé teszi családja tagjainak, hogy a Hálaadás Napján minden évben ünnepi vacsorában részesüljenek. Kissé elkésve jutottunk hozzá a fenti képhez és az alanti adatokhoz, de azoknak értékéből ez nem von le semmit. A fenti kép a BAYNAI családot ábrázolja. Dr. BAYNAI ISTVÁN 1957. június 13-án szerezte meg fogorvosi oklevelét, csodálatos akaraterővel, éjt nappá téve, mert naponta 8 óráig dolgozott és esti tanfolyamok segítségével nyerte el képesítését kilenc évi megfeszített munka árán. mivel ezalatt a kilenc év alatt még egyre gyarapodó családjáról is gondoskodnia kellett. Dr. Baynai a Detroit, Mich.-ben székelő 36-V fiókunk tagja. A fenti képen elől láthatók: Mrs. Baynai, Bradley (egy éves), Mike (két éves, Bradley mögött) és Dr. Baynai. Hátul láthatok: Stevie (7 éves), Mary (8 éves), Debbie (5 éves). Pál nevű fiuk júliusban született. Dr. Baynainek és családjának szívből kívánunk minél több sikert és igazi boldogulást! A MAGYARSÁG VÉRE Irfa ALBERT CAMUS az 1957 évi Nobel dij nyertese (Kivonat a “NEMZETŐR”-bői) Marosán, budapesti állam-miniszter, akinek a neve a nyelvek különös szeszélyéből franciául vértócsát (mare au sang) jelent és már önmagában is kész szovjet-programm — nemrégen kijelentette, hogy nem lesz ellenforradalom Magyarországon. Az elvtárs ez egyszer igazat szólt: a szovjet ellenforradalom összezúzta a magyar forradalmat, miért kezdene bele újabb támadásba, ha amugyis bitorolja a hatalmat? Magyarországon csak újabb felkelés támadhat újra. Nem tartozom azokhoz, akik szeretnék, ha a magyarok újból fegyvert fognának, hogy olyan zendülésbe vessék magukat, amely eleve arra van Ítélve, hogy újra eltiporják a Nyugat szemel áttár a, mely ugyan hangosan jog tapsolni, keresztény könnyeket ont, de aztán szépen hazamegy és papucsot ölt, akárcsak a labdarúgás kedvelői egy vasárnapi bajnoki verseny után. Túlságosan sok a halott a porondon, túlsók vér festi a homokot — nem lehetünk nagylelküek, különben saját vérünket kellene felajánlani. Most eszméltünk csak rá arra, hogy milyen végtelen értéke van a magyar vérnek Európa és a szabadság számára — a magyarok minden vércsöppjét védeni és őrizni kellene. De azok közé sem tartozom, akik azt hiszik, hogy szükség van a legalább ideiglenes alkalmazkodásra, vagy azoktól is távol állok, akik azt képzelik, hogy meg kell alkudniok a terror uralmával. KI TUD RÓLA? Ki tud VALISRA GYÖRGYRŐL, aki Pályinban, Szlovákiában született s akinek utolsó ismerteimé Box 176, Mercer County, Mathersville, Illinois volt? Magyorországi rokona, Elizabetta Valiska Baka kétségbeesetten nyomoz utána s nem tudta hollétét eddig megállapítani. Hálás tennék, ha VALISKA jelenlegi tartózkodási helyéről valamit megtudnék, hogy azt közölhetném rokonával. Címem: Mrs. C. BIDAS 23 Sparks Street Huntington Station, New York. DICSÉRETREMÉLTÓ SZORGALOM
