William Penn, 1958 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1958-06-04 / 6. szám
r N A O0WV HiM3d t? i n Az egyesült VERHOVAYAK LAPJA és RÁKÓCZI SZEMLE AZ ÚJVILÁG MAGYARSÁGÁNAK LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENŐ LAPJA Vol. XLI. 1958 JUNIUS 4. NUMBER 6. HATALMAS SIKER A DETROITI PÉLDA Egyesületünk XV. Országos Testvértalálkozójáról nehéz feladat számunkra egy rövid beszámolót irni. Lapzárta nem engedi meg, hogy utolsó pillanatban részletesen beszámoljunk a philadelphiai nagy eseményekről, viszont nem várhatunk egy hónapig, hogy arról híradással szolgáljunk. Nagy várakozás előzte meg az idei Memorial Day week-endj én tartott országos kugliversenyt. Tudtuk, hogy az arra készülők száma minden eddigit felülmúl majd, azt azonban nem mertük volna hinni, hogy annak olyan döntő sikere lesz. Amikor ezeket a sorokat papírra vetjük, nagyon nehéz feladat előtt állunk, mert nem tudjuk megállapítani, hogy a kétnapos esemény melyik része volt az, amelyik a legtöbb dicséretet érdemelte. Pénteken már megkezdődött a csapatok és a látogatók érkezése. Estére már magyar szótól volt hangos a minden várakozást felülmúló Sheraton Szálló hatalmas előcsarnoka. A vidékről érkezők áradata szinte huszonnégyórás szolgálatot kívánt volna meg azoktól, akik a regisztrálás nehéz munkáját végezték. Szombat reggelre — az igazat megvallva, sokan nagyon keveset pihentek — már helyén volt mindenki és amikor a mérkőzés rövid ünnepélyes megnyitás után megkezdődött, igazán emelkedett volt a mindvégig dicséretet érdemlő sportszerű hangulat. Persze szombaton is folytatódott a vendégek érkezése, akik mindegyike az elragadtatás hangján nyüatkozott úgy a fantasztikus kényelemmel berendezett szállodáról, mint a modern technika minden vívmányával felszerelt kuglizópályáról, Philadelphia ezernyi látnivalójáról, a Rendezőbizottság igazán mindenre kiterjedő figyelméről. A vidéki vendégek sorából sokan a várost vették nyakukba, már amennyire idejük engedte, hogy megismerkedjenek ennek a történelmi emlékekben annyira gazdag metropolisnak ezernyi látnivalójával. Szombaton délután idejében végződött a kuglizás, s igy mindenkinek módjában állott felkészülni a két ünnepnap egyik legkiválóbb eseményére, az este 6 órakor kezdődött díszvacsorára. Külön meglepetés volt mindenki számára a Sheraton Szálló igazán mesébeillő bálterme, ahol nagyszerű vacsora után, rövid, értékes és érdekes műsor következett, melyet a hajnali órákig tartó táncmulatság zárt be. A műsoron szereplő művészek; Bartal Jenő, messze földön hires zenekara, a szebbnél-szebb toilettekben pompázó hölgykoszoru olyan képet nyújtottak a szemlélőnek, amit sokáig nem tud majd elfelejteni. E sorok Írója 14 alkalommal gyönyörködött már kugliversenyek táncmulatságában, minden túlzás nélkül hitet tesz amellett, hogy ennél az idei mulatságnál hangulatosabbat még nem szemlélt. Kuglizóink sportszeretetét talán semmi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy vasárnap reggel minden késedelem nélkül, időben folytatni lehetett a mérkőzést, amit aztán a késő délutáni órákban fejeztek be. Ez a két napos testvér találkozó bebizonyította, hogy az amerikai magyarság, főleg a William Penn táborba tartozók és vendégeik, tudnak igazi magyaros jókedvvel mulatni és a testvériségi szellemet ezáltal is erősíteni. A sikerült Kuglizómérkőzések megmutatták tagjaink ügyességét a sport terén kitűnő teljesítményeikkel és bebizonyították, hogy amerikai magyar férfiaink és nőink nem maradnak sportszellemben más eredetű honfitársaink mögött. De hálás köszönettel tartozunk Egyesületünk hölgytagjainak, asszonyainknak és leányainknak is az ünnepély sikeréért, melyet jelenlétükkel szinessé tettek, mint május rózsái a zöldlombos kertet. Addig is amig módunkban lesz részletesen beszámolni erről az emlékekben annyira gazdag két napról, úgy érezzük, kedves kötelességet teljesítünk, amikor az elismerés pálmáját átnyújtjuk az Országos Kuglizó Bizottság minden egyes tagjának, és a philadelphiai vendéglátás részleteit előkészítő helyi bizottság tagjainak. Fellelkesitve a sikertől most már csak azt kívánjuk, hogy e napok kellemes emlékei maradjanak ébren emlékünkben, hogy e test vér találkozót a jövőben is hasonló sikerrel ünnepelhessük meg! Egyesületünk több mint hét évtizedes történetében mindig vezérszerep jutott detroiti “tagtársainknak. Azok akik már túl vannak az emberélet utjának felén, s becsülni-értékelni tudják az úttörők, az önzetlen áldozatot hozók szántás-vetését, tudják jól, hogy Detroit mim dig élénk és vezető szerepet játszott Egyesületünk életében. Nem egyszer megmutatta a többiek számára az utat, határozataival, tetteivel mindig példát mutatott. Közelesen három esztendeje lesz annak, hogy a Verhovay és Rákóczi testvérsegitő egyesületek kézfogása megtörtént. A józan ész diktálta, tagságunk és magyarságunk legjobb érdekeit szolgáló lépés után, fiókjaink is belátták az “egyesülésben van az erő’’ igazságát s nem egy helyen a fiókjaink is egymásra találtak. A fiók egyesülések sorában azonban messze kimagaslik a detroiti két nagy fiókunk történelmi jelentőségű lépése, mely 1958. május 11-én, vasárnap fejeződött be. A detroiti 36.-V. és a 443.-V. fiókok egyesülésének megtörténte után, e napon folyt le, az egyesült uj fiók rendkívüli tisztviselő választó gyűlése, melyet Révész Kálmán központi elnök vezetett le. Macker Gyula, Egyesületünk alelnöke: — akinek elvi tathatatlanul nagy érdeme, hogy a két fiók egyesülése megtörtént — nyitotta meg a gyűlést, a jegyzőkönyvet Dénes János vezette. Az uj, egyesült fiók, mely 1958. junius 1-vel, mint 18.-V. fiók kezdi meg működését, tisztviselőit a következőképpen választotta meg: Az amerikai magyar irás egyik legrégibb mesterét szólította el az élők sorából a Mindenható. Szécskay György, az országszerte ismert és tisztelt poéta 1958. május 25-én a pittsburghi St. Joseph kórházban örökre letette kezéből a tollat. Virágos kertjében — melynek szinte csodájára jártak esztendők óta — dolgozgatott, s Elnök: Marton Márton Alelnökök: László Elvira és Dénes János' Jegyző: Mrs. Saytos Elvira Ellenőrök: Marczis József és Saytos Ádám Számvizsgáló bizottsági tagok: Dankó István, Mrs. Demeter Katalin, Mrs. Lucas Jolán, Madarász Géza és Orosz István. A 18.-V. fiók ügykezelőjévé a kpi. hivatal Lukács István kerületi szervezőt nevezte ki, ugyancsak ennek a fióknak keretében végzik munkájukat mint kerületi szervezők Szabó József és üsztök István. Az újonnan választott tisztikar tagjait Révész Kálmán központi elnök eskette fel s Ő iktatta be tisztségükbe. A 18.-V. fiók hivatalos ügyeit a detroiti kerületi irodában intézik, melynek cime 3920 West, Fort St., Lincoln Park, Mich., telefonszáma WArwick 8-0887. Az egyesített fiók júniusi gyűlését, junius 8-án még a kerületi irodában tartják. 1958. julius 1-től kezdve a rendes havi gyűlések minden hó második vasárnapján, d.u. 2 órai kezdettel a VETERAN’S MEMORIAL HALLBAN, 1125 Fort Street, Lincoln Park, Michiganben lesznek megtartva. Hivatalos lapunk utján is szeretettel köszöntjük Egyesületünk 18-V. fiókját, mely több mint NÉGYEZER tagjával a legnagyobb fiókja a William Penn Fraternális Egyesületnek. Tudjuk, hogy ez a lépés csak egy újabb határkő a fejlődés biztos, nyílegyenes utján. Minden dicséret és elismerés megilleti detroiti tagtársainkat, akik megértve az idők szavát ismét követendő példával járultak hozzá Egyesületünk fejlődéséhez. egyszerre rosszul lett, kórházba szállították, egy hetes szenvedés után örök álomra hunyta le szemeit. Csodálatos szeretettel csüggött szülőhazáján, annak népén s utolsó percéig megmaradt magyarnak. Minden Írásában fajtánk iránti olthatatlan szerelme lobogott. Rengeteg írása jelent meg több mint fél(Folytatása a 2. oldalon.) SZÉCSKAY GYÖRGY
