William Penn, 1958 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
Ax egyesült VERHOVAYAK LAPJA és RÁKÓCZI SZEMLE AZ ÚJVILÁG MAGYARSÁGÁNAK LEGNAGYOBB PÉLDÁNY SZÁMBAN MEGJELENŐ LAPJA Vol. X.U. 1958 JANUÁR 1. NUMBER 1. GAZDASÁGI KILÁTÁSOK AZ 1958. ÉVRE Irta PHILLIPS J. RICHARD, a William Penn Fraternális Egyesület Investment Managere Nevei cseréltünk, de -SZIVÜNK MAGYAR MARADT! (Cleveland Plain Dealer felv.) Z. Kiss Sándor Czeglédi András Dr. Kovács Andor Jlapya* menekült szabadságharcosok a karácsonyi szeretetvendégségen ajándékot kapnak Dr. Kovácstól. CLEVELANDI FIÓKJAINK SZERETET VENDÉGSÉGE Mi nemcsak hirdetjük, de gyakoroljuk is a testvérsegitést. Ennek az elgondolásnak jegyében, clevelandi fiókjaink, újabb nagyszerű bizonyságát szolgáltatták annak, hogy helyén van a szivük s ha annak sugalatára hallgatnának, akkor a siker nem maradhat el. Clevelandban, Ohio, az amerikai — magyar Debrecenben a menekült magyar szabadságharcosok sorsa az utóbbi hetekben válságossá fordult. Nincs munka, nincs kereset s igy szabadságharcos testvéreink egy része olyan súlyos helyzetbe került, — hogy valósággal éheznének, ha nem segítenénk rajtuk. Jószívű magyarok megszervezték az ingyen konyhát részükre s Egyesületünk 14-V. fiókja pedig konyha helyiséget, melegedőt bocsátott rendelkezésükre. Clevelandi fiókjaink nemes szivére vall, hogy újonnan érkezett testvéreink nehéz helyzetét felismerve, nem engedték meg, hogy szabad Amerika földjén legtöbbjük első karácsonyán könnyeik áztatta száraz kenyérben legyen csak részük ... 1957 december 22-én, vasárnap este, a 14-V. fiók 8637 Buckeye Road alatti Otthonában karácsonyi szeretetvendégségre látták szívesen őket. Fiókjaink mind összefogtak, lelkes tisztviselőik, asszonyaik — karácsony előtti egész vasárnapukat erre áldozták. Mindenki ingyen és szivesen dolgozott. A Cleveland Plain Dealer, Ohio sok százezres példányszámban megjelenő napilapja, a fenti képet közölve a következőkben számolt be erről az eseményről. “A William Penn Fraternális» Egyesület, 8637 Buckeye Road alatti Otthonában, tegnap este 500 magyar menekült szabadságharcost láttak vendégül. A vacsora mellett egy csomó ajándékot is kaptak a menekültek, igy egy Angol-Magyar Kézikönyvet, amelynek segítségével könynyebben tanulják meg az angol nyelvet és’ szerzik meg az itt szükséges ismereteket. A vacsorát követően Dr. Kovács Andor, az Egyesület országos igazgatója, a clevelandi kerület képviselője, valamint Révész Kálmán, az Egyesület országos elnöke szóltak a vendégekhez. Dr. Kovács, tudva, hogy a menekültek között milyen nagy számmal vannak munkanélküliek, javasolta, hogy mennél többet kell közülök vendégül látni. Révész központi elnök, a Coordinated Hungarian Relief, Inc. volt elnöke — egyetértve evvel, kijelentette, hogy ez a szeretetvendégség a fratemalista segitőkészség legszebb bizonyítéka, mely biztatást nyújt a menekültek számára, hogy a jobb jövőben vetett hitüket ne veszítsék el. Révész, aki Camp Kilmerben és Ausztriában végzett segítő munkája révén a menekültek sorsának jó ismerője, — minden áldozatot kész meghozni értük. Szólt a menekültekhez, Kovács (Folytatás a 8-ik oldalon) .Sok évi szünet után örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy pár cikkel hozzájáruljak lapunk tartalmának gazdagításához. Amikről imi fogok, azok nagy jelentőséget játszanak ezekben a modern időkben és remélem, hogy amennyire engemet megkaptak fontosságukkal, annyi érdeklődésre találnak majd olvasóink széles körében. Ez a kor, amiben élünk, a fantasztikus fejlődés és jólét kora. Az életnívó a világ minden részében évről-évre növekedik, ami a tudományok haladásának egyenes következménye és ügylátszik, hogy a második világháború a tudományos kutatásnak olyan lökést adott, hogy a további fejlődés megállíthatatlan. Szaka datlanul keressük az utakat, hogy amit tegnap jól csináltunk, holnap még jobban csinálhassuk, és egymásután törjük le az akadályokat, amik fejlődésünk útjában állanak. Alig pár év alatt megtanultuk az atomenergia titkát és most szemünk előtt játszódik le, hogyan központosítjuk erőinket a világül* meghódítására; közben a munka szakadatlanul folyik, hogy a napsugár* energiáját teljes mértékben kihasználhassuk az emberi jólét javára és ugylátszik, nincs messze az idő, hogy megtaláljuk a végső titkot is és tudunk majd anyagot készíteni energiából. Ez a 20-ik század, a határtalan lehetőségek százada és a jövő azoké, akik mernek. Ez a jövő nem a kis lelkeké, nem a szükagyuaké és nem azoké akikben nincs meg a látnoki szellem. Ide most nem félénk emberek kellenek, hanem bátorság, kitartás és hozzáértés, ami a lehetőségeket majd valósággá váltja. Igen, ez az uj világ már születőben van és nem tehetünk mást, mint mellé állni, mert az lesz az egyetlen világ, amiben élnünk kell. A kérdés mára az, hogy mit várhatunk 1958-ra gazdasági téren. Sikeres esztendő lesz-e, vagy sikertelen? Tovább tart-e a jólét, vagy kitör a gazdasági válság? Mi lesz a részünk: a jólét nyugalma, vagy pánik és félelem? Szeretnék a jövőbe látni, de sajnos nem vagyok jós. Az egyetlen, amit tehetek az az, hogy a múlt tanulságait figyelembe véve, nézzek előre. Ha ezeket helyesen értelmezem és alkalmazom 1958 gazdaságára, akkor legalább irányvonalakban mutathatok rá, hogy miként alakul majd Amerika hatalmas gazdasági élete, milyen lesz az üzlet és mi vár ránk egyénileg, mint fogyasztókra és alkalmazottakra, az uj esztendőben. Mikor üzleti jóslásokba bocsátkozunk, akkor legjobb három csoportba osztani azokat a gazdasági tényezőklet, amik. a jövőre befolyással vannak. Az első csoportbátartoznak azok a tényezők, amik a jövő kialakulására határozottan kedvezően hatnak. A második csoportba esnek azok, amik határozottan kedvezőtlenek. A harmadik csoport a bizonytalan tényezők gyűjteménye, főleg azoké, amik időközben jóról-rosszra, vagy fordítva, változhatnak. Amenynyire hiba volna a kedvező irányú tényezőket túlbecsülni, annyira káros volna a kedvezőtlen tényezőket szépíteni. A mi munkánk az, hogy objektiven értékeljük a különböző tényezőket és az igy nyert adatokból helyesen következtessünk, hogy ezek milyen behatással lesznek a jövőre. Általánosan elfogadott tény, hogy a gazdasági élet fejlődésének a legjobb fokmérője a nemzeti termelés brutto-menynyisége. Ez, két év óta, emelkedőben van és az 1957 év további javulást mutat. Az utóbbi hónapokban azonban bizonyos lelassulás állt be, ami szerintem azt jelenti, hogy ez egy tartósabb visszaesésnek az előszele és igy 1958 első felében a nemzeti termelésben növekedés nem várható. Az üzleti élet visszaesését, 1957. júliusában, a new yorki tőzsde jelentős áresése inditja meg; augusztus és október között a bajok már tisztán mutatkoznak és az ipa ri termelés azóta is állandóan (Folytatása a 2. oldalon.)
