William Penn, 1956 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1956-01-04 / 1. szám
1956 január 4. 7-IK OLDAL William VÁNDORMADARAK A madarak egy része vidéket változtat, amikor jön az ősz vagy jön a tavasz. A fecske vagy a gólya nem birja ki a tél fagyos lehelletét, elköltözik messze dél felé. Hegy ek-völgyek, erdők, pusztaságok, tengerek felett. A gólyák messze Dél-Afrikába vándorolnak télire Magyarországból, mig a varjak északról jövet Magyarországon töltik a telet. Épigy költöznek a madarak Amerikában is. De nemcsak a madárban van meg a vándor szellem, hanem az emberek nagy tömegeibe is bele van oltva a nomád, költözési kedv. Ha az embereknek egyik helyen nem megy jól a soruk, keresnek uj helyet, ahol jobban' boldogulhatnak. Az amerikaiak őseiktől örökölték a vándorkedvet, olyan mozgékonyak, mint a madarak. Még a múlt század közepéig csak angolok, skótok, irek, hollandok és németek költöztek ide régi hazájukból, a múlt század második fele óta megindult a vándorlás Kelet-Európából, igy Magyarországból is. Most meg, mikor a háborúk és forradalmak egész Európát fölkavarták és sók ember hontalan lett, a politikai elnyomás sokakat kiszorított hazájukból és Amerikába sodort, ahol menedéket találhatott. Érthető tehát, hogy Amerika népében ma is megmaradt a vándorlási kedv és a belső költözködés tovább tart Amerika területén belül is. A kelet még jóformán be sem népesült, a függetlenebb szelleműek máris tovább költöztek nyugat felé. Az úttörő, a pioneer szellem mélyen gyökerezik az amerikai vérben. Csakis igy volt lehetséges, hogy a települési határ, a frontier, mind jobban nyugat felé szorult konok harcok közben. Az utóbbi időben a kelet-nyugati vándorlással párhuzamosan a költözködésnek egészen más iránya fejlődött ki: az északdéli irány. Eredetileg az északi államok népe nagyobb volt, mint a rabszolgákkal dolgoztató déli települőkké, A polgárháború után azonban megnyílt a Dél is az ipar és telepedés számára. A költözés ma északról dél felé tolódik, akárcsak a vándormadarak repülésének iránya. Európában jobb időkban is csak a gazdagok engedhették meg maguknak, hogy a telet a francia Riviérán, Palermóban vagy Egyptomban töltsék, a tüdőbetegek nagy része otthon sorvadt halálra. Munkásember nem is álmodhatott ilyen üdülésről, gyógyulásról. Amerika dolgozói, ipari munkások, farmerek, tudósok, irodai személyzet, ha kedvük szottyan és félnek a tél ridegségétől délre költöznek, ha arról van szó, hogy öregségüket kellemesebb éghajlat alatt tölthessék. Házat vesznek vagy építtetnek valami szép paradicsomi helyen. A Dél hovatovább az öreg emberek végső menedéke lesz. Mindazok, akik az öregségi segélyt élvezik,* olcsóbban és kellemesebben élhetnek a Délen, ahol nem sokat kell törődni a házak fűtésével, ahol ingujjban járhatnak még tél közepén is. Hovatovább minden nyugdíjas délre költözik, hogy ott élje le öreg napjait a langyos napsütésben. Erre a célra sok déli vidék kínálkozik az Egyesült Államokban, elsősorban Florida és California, egyes esetekben Arizona, New-Mexico, Louisiana, vagy Texas. Nehéz dönteni, melyik hely a legalkalmasabb déli településre, mert minden vidéknek előnyei mellett hátrányai is vannak. A legszebb déli vidék az Egyesült Államokban Hawaii a Csendes-óceán közepén, amely ma csak egyszerű telepe az Egyesült Államoknak, de előbb-utóbb külön állama lesz Amerikának. Hawaiiban örök tavasz van, se forróság, se hideg nem bántja lakosait. Szél állandóan van, soha meg nem áll, de soha sem erősödik viharrá. Az enyhe passzátszelek (trade winds) hozzák az óceáni enyhítő szelet. Ezek a szele K mindig északkeletről fújnak délnyugat felé mindig egyenletesen. Eső soha nincsen, csak mindennap korán reggel hull az aprószemü “gyémántharmat”, amely csillog a felkelő nap fényében. A virágok a szivárvány minden színében pompáznak. A szigetek lakói szinte fehérbőrű szép emberek, akik szeretik a dalt, a táncot a ukalele hangszer pengő hangjaira. A gyerekek kitűnő búvárok, akik lemerülnek a tenger alá a bedobott pénzdarab után. A fövenyes part fölött furcsaalaku hegyek, többnyire kialudt vulkánok. A baj csak az, hogy messze van az amerikai földrésztől és lakosai nagyrészt japánok az őslakókon kívül. Magyarral csak elvétve lehet találkozni. Az őslakók hagyományaiban még él a Csendesóceán Napóleonjának, a nagy hóditó Kamehamehának az alakja, akinek egyik női utóda, Liluokalani császárnő átadta a szigeteket Amerikának, hogy ezentúl csak népe dalait gyűjtse össze. Kamehameha császári palástja igazi remekmű, apró szinestollu madarak tollából összefonva. Ennyi madarat csak hoszszu évek során lehetett összegyűjteni. Sima, ragyogó és könnyű, igazi császári palást a múzeumba került diszruhadarab. Hawaii messze van tőlünk, sokkal közelebb esik hozzánk itt keleten Florida és sokkal alkalmasabb a mi öregeinknek. Florida az Egyesült Államok déli félszigete, melynek partjait a . Mexikói-öböl és az Atlanti óceán mossa. A két melegvizü tenger és a Gulf-áram mindig egyenletes melegben tartja Floridát és Penn főleg déli csücskét, Miamit, Télen kellemes langyos a hőmérséklet és nyáron sem forró sohasem. Színekben, ragyogásban vetekszik Hawaiivei is. Története nem császári, hóditó történet, mint Hawaiié, Amerika felfedezése után az első kutató a vidéken Ponce de Leon, spanyol hódító volt, aki itt kereste az örök ifjúság legendás forrását, ahol még az öregek is megifjodnak. ő nem találta meg az ifjúság forrását, de megtalálta azt Floridában Miami igazi alapi tója, Flagler Rockefellernek, a multimilliomosnak barátja, aki igazi amerikai vállalkozási kedvvel Miamiből modern üdülőtelepet létesített, Amerika minden kényelmével és igy megifjitotta Amerika öregeit, utolsó életéveiket megédesitette. Ugyan többet érnek-e nálánál a nagy Kamehamehák vagy hóditó spanyol vezérek? Miami hőmérséklete egyenletes az egész év folyamán, télen és nyáron egyaránt. Néha mikor már majdnem fojtóvá változik a levegő, sebes eső kerekedik, de csak rövid időre, mert utána újra kisüt a napsugár. Alig van olyan nap Miamiban, mely ne volna napfényes. Az is megtörténik, hogy éjjel hűvös az idő és jól esik egy kis fűtés, de ritkán. Sohasem fordul elő, hogy nappal kellemes ugyan sütkérezni a meleg napon, mig éjjel majd megfagy az ember a márványpadlós szobákban, és az utcán ic bő lebernyegben járnak az emberek, mint Olaszországban. Nekünk amerikai magyaroknak különösen kedves lehet ez a hely, mert több mint tízezer magyar lakja, akik a miamii Kossuth-házban találkoznak ügyes-bajos dolgaikat megbeszélni és baráti körben tanakodni a régi idők küzdelmes napjairól és a ma meseszerü szépségeiről. Milyen jó volna megnyerni őket a William Penn testvéri egyesület részére? A nyugaton lakó magyarok nyugdíjasai hovatovább Californiába mennek, hogy ott éljék le öreg napjaikat. Ott ők is megkapják a kellemes hőmérsékletet a téli hónapokban. San Francisco a Golden-Gate öböllel, hatalmas lánchidaival az öböl felett és régi ferencrendi missziósházaival, hires egyetemével Berkeleyben. virágos parkjaival sokakat húz oda. De legtöbben talán Los Angelesben telepszenek le. A város környékén a Sierra Nevada hegység enyhíti szellővel a várost. Magaslatairól gyönyörű a kilátás a városra és a Csendes-Óceánra; rengetegeiben vannak az óriási Sequoia-fenyők. Oly vastagok, hogy a beléjük vágott nyíláson át mehetnek keresztül az autók, anélkül, hogy a több mint ezeréves fák elhalnának. Elég közel van Los Angeleshez a Halál Völgye, ha valaki valami retteneteset akar tapasztalni a tenger színe alatt fekvő forró sivatagban. Los Angeles egyik külvárosa Hollywood mozifelvevő vállalatairól hires, a várost a moziipár lendítette föl nem egész negyven év alatt Amerika második városává. Vannak, akik nem akarnak semmiképen megöregedni, és belekáprázik a szemük a sok mozicsillagba, akiknek szerelmeiről, házasságairól és válási botrányairól pletykáz mindenki, amiket reklámokra is fel lehet használni. De a paradicsom sem lehet tökéletes minden tekintetben. Californiának kevés a vize, úgyhogy a szomszéd államból kell oda vizet vezetni. Gyakori a földrengés is, akár a fölkelő nap országában, Japánban. Népe mégis szívós és életerős. Miért ne lehetne California is viruló a földrengések ellenére is? Kevésbé látogatottak Louisiana nedves melegével, ahol azonban télire összegyülekeznek azok, akik szeretik a jókedvű mulatságokat. Ahogy Budapest hires mulatóhelye volt a nyugati vendégeknek, úgy Amerika mulatóhelye New-Orleans, amelynek farsangja hires egész Amerikában. Texasban különösen Galveston és San Antonia vonzó déli városok. Legújabban azonban Amerikának egy másik déli részét kapták föl a legkülönbözőbb emberek. Ott van a központja az atómtudósoknak épugy, mint a hazárdjátékosoknak, akik lefölözik* az uj ipar hasznát és elárasztják a játékkaszinókkal Las Vegast. Viszont a tüdőbetegeknek legideálisabb déli gyógyhelye mégis Arizona és New-Mexico forró és száraz éghajlatával. Forrósága emlékeztet egy kissé a Nagy Magyar Alföldére. Azoknak a magyaroknak, akik nem bírják az amerikai városok nedvességgel telitett fullasztó melegét, ez a vidék is vonzó lehet. Szép, szép a Dél, tehetjük hozzá, de azért akárhogy is élvezzük Florida vagy California, vagy a magyar pusztákhoz hasonló arizonai tájékot, vagy Hawaii örök tavaszát, szivünk mégis vágyódik egy kis tiszta, frissen esett hó után és nem birnók ki nagyon sokáig a helyet, ahol mindig csak meleg van. Hiába, a szánkózás, a hógolyózás nagyon is belénk vésődött gyermekjátékainkból. Mi nehezen tudnók elviselni az örök tavaszt. Csak Európában járt ember tudja kellőképen felfogni micsoda korlátlan szabadságot jelent az, hogy vámhatárok, vámvizsgálat, idegen pénznem nélkül száguldhat mindernd az Egyesült Államok hatalmas területén egyik államból a másikba. Mindenütt otthonos környezet, a megszokott, ismert nyelv fogadja, vásárolhat, amit akar. letelepedhet, ahol akar és ha autójával a másik állam határát átlépi, azt csak arról tudja meg hogy a jóleső barátságos nagybetűs állvány fogadja: “Welcome to . ..”
